1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A leírtak betegség tünetei (talán "hiánybetegség"). A pontos diagnózis kialakítására keressen fel egy állatorvost.
Mennyit mozog a kutya? Mennyit sétál? Mennyit fut? Most nem a kerti játékra gondolok! Mennyit foglalkoznak vele? A német juhász munkára termett! Rendkívüli a munka- és mozgásigénye. Ha nincs elég dolga, elunja magát. Egy unatkozó kutya pedig megpróbálja felhívni magára a figyelmet. Javaslat: amikor a kutya a háztetőn vonyít vagy ugat, le kell loccsantani egy pohárnyi vízzel - majd rögtön elfordulni tőle és arrébb menni. Ennek célja, hogy kizökkentse a kutyát a viselkedésből, meglepődjön és abbahagyja, amit csinált. Ha újra rákezd, ismét le kell loccsantani és ismét - nagyon fontos - el kell fordulni és elmenni onnan. Ha ilyenkor a gazda után szalad a kutya, semmi baj, hiszen abbahagyta a vonyítást-ugatást. De fontos: nem szabad ilyenkor azonnal megsimogatni. Várni kell pár percet,majd magunkhoz hívni és amikor odajön és ránk figyel, akkor megsimogatni, ezzel megdicsérni. A dörgéstől való félelméről kicsit időigényes (hosszasabb) következetes terápiával le lehet szoktatni. Nagyon sikeresek és tartósak ezek a viselkedésterápiák - egy kis energiabefektetéssel hosszú évekre megkönnyítik a kutya és a gazdi dolgát. Amennyiben ehhez további segítségre van, telefonszám a szerkesztőségben elkérhető. (info@haziallat.hu)
Az állatok is szépen alkalmazkodnak a változott helyzethez és megtanulnak a beteg lábbal élni, de hátrányt mindenképpen jelenthet a szabadban. Valószínűleg több veszélynek is ki van téve egy ilyen süni és a táplálékszerzés is mehet nehezebben ez a gyógyulás mértékétől is függ. Látatlanban nehéz biztosat mondani. Giliszta helyett lisztkukacot és gyászbogárlárvát kell neki adni azt nagyon szereti. Mindenképpen a szabadba lenne a helye ez így van, azonban keresni kellene egy másik állatorvost aki megnézni azt a lábat mi a helyzet vele. Esetleg felkeresni az állatkertet ahol van hozzá értő, és ha nem is lehet vissza engedni a fajtársaival élhetne. Azt javaslom ezt minél előbb meg kellene tenni, a téli álom előtt.
A kutyát mielőbb el kell vinni egy epilepsziavizsgálatra és egy általános orvosi kivizsgálásra (fogakat is ellenőrizni). Ha minden fenti vizsgálat eredménye negatív, végig kell gondolni, hogy volt-e a családban bármilyen változás az elmúlt időszakban, közvetlenül azelőtt, hogy a kutya viselkedése megváltozott? Például: haláleset, új kutya, új gyerek, új szomszéd, költözés, betegség vagy hasonló? Ha volt, mi történt konkrétan? Ezen információk birtokában tudok pontosabb segítséget nyújtani.
igen, de csak mértékkel