1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Leggyakrabban valamilyen baleset (leesés, rálépés miatti csonttörés, zúzódás) következménye a "lábhúzás". Az végtag beidegzésének a problémája is lehet a háttérben (bizonyos fertőzések, sérülések, mérgezések). Mindenképpen javasolt állatorvoshoz vinni az állatkát!
A cicának valóban macskanáthája volt, de erre általában nem elég a szemcsepp, hanem általános antibiotikum terápia is szükséges. A szemzúgban levő fehér hártya a pislogó hártya vagy harmadik szemhéj, általában akkor esik elő nagyon, ha legyengült az állat vagy gyulladt a szeme. A leírt másik elváltozást így nem tudom megállapítani. Kérem vigyék orvoshoz.
A csincsillák néha rágcsálják a szőrüket, előfordulhat náluk helytelen kezelés miatti szőrhullás is. A szőrük töredezhet vagy gombás fertőzöttség következményeként ki is hullhat. Az utóbbiak állatorvosi beavatkozást igénylő betegségek! Nem ezekkel téveszti össze a vedlést?
A tehéntej fehérje- és zsírtartalma jelentősen alacsonyabb a macskatejénél, ezért önmagában a kiscicák felneveléséhez nem elég. Vízzel hígítva és kizárólagosan ezen tartva még a kiscicák éhhalálát is okozhatja. Tejszínnel dúsított tehéntejet adhat nekik (1 liter tejre + 1, 25 dl tejszínt számolva). Szilárd táplálékukat vagdalt marha-, vagy csirkehús, joghurt, vagy pépesített marhaszív, tejszínes főzelékfélék képezhetik. 100 grammnyi ételükbe mindig keverjen bele 1 csapott mokkáskanálnyi Tovita port (amelyet gyógynövényboltban vagy patikában szerezhet be). Ügyeljen arra is, hogy a kiscicák kedvük szerint napozzanak és 8 hetes korukig naponta hatszor kapjanak enni. Később az etetések számát fokozatosan napi kettőre csökkentheti. Én nagyon ellenzem, ha a cicák előtt mindig ott az eleség! Lehetőleg ragaszkodjon az etetési időkhöz, de tiszta, friss víz mindig legyen előttük.
Egy három hónapos kutyának a szervezete még nagyon kevés terhelést bír, főleg ebben a melegeben. Nagyon kell vigyázni a kiszáradásra vagy hőgutára. Befolyásolhatja még az is, hogy mikor kapott védőoltást, mert utána mindig kicsit belázasodnak (ez a természetes és a kívánatos ). Függhet a kutya fajtájától, van amelyik jobban elviseli a meleget (agarak, vizslák, általában a rövid, vagy világos szőrűek). Azt tanácsolom, hogy a nagyobb sétákat, játékot, az esti, vagy reggeli órákra időzítse, és napközben vagy evés után csak a szükségleteit végezze el. Legyen türelemmel, a kiskutyából nem sokára felnőtt lesz.