1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Valószínűleg a bűzmirigyével van probléma. Ez egy allergiás bőrreakció. Keressen fel állatorvost minél előbb!
A legfőbb kérdés az, hogy ez a két diónyi duzzanat konkrétan micsoda? Leginkább a torok körüli nyirokcsomók lehetnek, de azért eszembe jutna más is (pl. tályog). Szóval találgatások helyett jobb lenne inkább állatorvoshoz fordulni!
A papagáj előbb-utóbb megszokja elfogadja az új gazdáit. Hirtelen mozdulatokat, durva megfogást kerülni kell, szelídítéséhez használatos csemegeként a nimfának is megfelel a fürtös köles. Röptetését, csak akkor kellene megkezdeni, ha már megszokta új környezetét, valamelyest megszelídült. A kalit elég nagy ahhoz, hogy a nimfapapagáj ne törje össze a tollazatát. Éjjelente maradjon égve valamilyen irányfény, mert a nimfák hajlamosak az éjszakai repkedésre, ha valamitől megijednek. Ha hosszabb ideig(hónapokig) sem sikerül a madár megszelídítése, illetve magától nem megy visza a ketrecébe, akkor a reptetését olyan helyiségben célszerű, amely elsötíthető a megfogás idejére, amit megfelelő fogóhálóval, vagy törölközővel való letakarással célszerű elvégezni.
Igen, amennyiben nincs megfelelő számú búvóhely az akváriumban, akkor a frissen született kis guppikat a felnőttek rendszeresen teljes mértékben elfogyaszthatják.