1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az ivartalanítást követően 4-6 hónapnak kell eltelnie, amíg a hormonháztartás megváltozása beáll. Ez idő alatt különféle, a szexuális ösztönökkel kapcsolatos viselkedési zavar tünetei jelentkezhetnek. Hasonló esetekben határozottan és következetesen kell föllépni és megtiltani/megakadályozni a macskának ezt a magatartás formáját, Ezzel elkerülheti, hogy egy beidegződésé váljon.
Lehet gerinc és/vagy csípőízületi probléma is. Szerintem vigye be egy nagyobb állatorvosi rendelőbe, hogy alaposan kivizsgálhassák.
Igazságot tenni én nem tudok, mindössze a saját véleményemet és tapasztalataimat tudom leírni. Nem tudok arról, hogy az EU-ban ilyen szabály, vagy előírás lenne. Azt viszont tudom, hogy az egész világon hangsúlyosan javasolják az állatorvosok az ivartalanítást. Ha egy nőivarú egyedben csak a petevezetőt kötik le, attól még semmi nem változik: ugyanúgy tüzelni fog, ugyanolyan hormonális hatások érik, ugyanazok a betegségek veszélyeztetik, mintha meg sem lenne operálva. Ennek következtében csak az ivarmirigyek (jelen esetben a petefészkek) eltávolítása jelent megoldást. Tudomásom szerint a magyar állatorvosképzésben már legalább 25-30 éve nem is oktatják a petevezető lekötését, mint lehetséges eljárást, sőt ez utóbbi eljárás műhibának is minősül.
Ideje lenne felkeresni az állatorvost. Ha a "hátul piros" alatt azt érti, hogy a kloáka környéke duzzadt, gyulladásban van, az lehet tojásvisszatartás következménye, de bélgyulladás jele is. Mindenképp beavatkozás szükséges
Úgy tűnik, itt nagyon összekeveredtek a dolgok...(!) Az anthelmintikumok parazita ellenes szerek. Így azok a kificamodott lábra semmiféle hatással nincsenek (nem lehetnek). Egyszersmint semmiféle összefüggés nem lehet az említett duzzanat, és az alkalmazott kezelés között. A kezelő állatorvossal talán tisztázhatnák a félreértéseket, és kiderülhetne, hogy mi is az a duzzanat.