1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Látatlanban elég nehéz bármit is mondani, mert sok minden lehet (tályog,atheroma, stb.) Mindenképp vigye el állatorvoshoz!!
A főzés sok vitamint von el a zöldségekből, gyümölcsökből. A répát megtisztítva, nyersen érdemes a madárnak adni. Ha a "karikára" vágott szeletet nem eszi meg a hullámos, úgy a lágyeleség készítéséhez hasonlóan, lereszelve érdemes tálalni. A klasszikus lágyeleség receptje: 1:1 rész sárgarépa:főtt tojás, ami darált keksszel, piskótával tehető a madarak számára ízletesebbé és morzsalékossá. Mindez kiegészítve ásványianyag(pl. Futor) készítménnyel. A lágyeleséghez adható továbbá gyümölcs (pl. alma), főtt, vagy nyers rizs, zöldség (pl. uborka) és még sok olyan vitaminokban, aminósavakban gazdag eleség, amit a madárka önmagában talán el sem fogyasztana.
Az idős macska valószínűleg már jóval kevesebbet mozog, és többet lustálkodik, mint régen, ezért ha a fiatalabb kori adagját kapja most is, az már önmagában is elhízáshoz vezetett. Álljunk le minden jutalomfalattal, kivéve a szőrlabdákat megszüntetőkkel. A macska napi fejadagját csökkentsük 25-40%-kal, ami elég drasztikus, de kétségkívül hatékony megoldás lesz. Diétás, zsírszegény tápok adása javasolt.
Szerintem igen, de nézesse meg szemész állatorvossal is.
A leírás sajnos nem szólt arról, hogy azok az állatorvosok, akik eddig látták a kutyát, a ránézésen kívül milyen vizsgálatokat végeztek el, ill. végeztek-e egyáltalán? Ilyen típusú bőrbetegség okának a kiderítése ugyanis megfelelő kiegészítő vizsgálatok nélkül nem lehetséges. A bőrgyógyászat ma már külön szakma, sok tudás és még több tapasztalat kell hozzá, hogy valaki az ilyen esetekkel is megbirkózzon. Ennyi bevezető után a javaslatom az, hogy jelentkezzenek be a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának bőrgyógyászati szakrendelésére, ott vizsgáltassák meg a kutyát, és tegyék azt, amit ott javasolnak. Ez a szakrendelés Budapesten van, ezen a linken tudhat meg részleteket: