1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A patkány vizelete akkor lesz nagyon büdös, ha táplálékában túl sok a fehérje, vagy túl sok a friss zöldség és gyümölcs. A patkány ételébe lehet Yukka kivonatot tartalmazó táplálékkiegészítőt keverni, ez valamennyire semlegesíti a vizelet szagát. Továbbá az is segít, ha faforgács helyett szalma pellet almot használsz.
Ha jól számoltam 7 évesen fogadták örökbe a kis kutyát és 6 hónappal a befogadás után jelentkeztek a tünetek.A fagyizás, vagyis a nyelv öltögetése automatizmus formájában , valóban lehet epilepsziás tünet, de gyakori hogy pozitív vagy negatív stresszélményt követően akaratlagosan öltögeti a nyelvét a kutya, ekkor a szorongásos kórképek kategóriájába tartozó tünetcsoportról van szó. A leírásuk alapján alapvetően egy szorongásos habitusú kutyáról van szó, kivizsgálás nélkül egyértelműen nem dönthető el hogy , valóban azért szorong mert rosszul bánt vele az előző tulajdonos, vagy a meglévő epilepszia betegséghez társúló neurózisról van szó..Ami egyértelműen az epilepszia mellett szól, hogy a fagyizás spontán is generálódik pihenési szakban is, amely a valódi epilepszia betegség egyik kritériuma. Az epilepszia a gyakran társul szorongásos tünetekkel, sok estben évekkel megelőzheti a valódi rohamok jelentkezését. Mindkét esetben nagyon jó készítmények állnak a rendelkezésünkre, hogy a tünetek megszűnjenek, de EEG vizsgálat készítése ilyen esetekben elengedhetetlen az optimális gyógyszerválasztáshoz.
Valószínűleg, azért "csipog", mert önt akarja a közelébe tudni és megjelenésekor, azért hagyja abba, mert elérte a célját. Vagyis kiválasztotta. Ha nem akar párt venni mellé, akkor marad a szabadon tartás, vagy külön szoba, ahonnét kevésbé hallik ki a a madár hívó hangja.
A tüskés egerek általában jól megférnek egymással. Ha mégis előfordul civakodás, akkor más rágcsálókhoz hasonlóan főleg a nőstényekkel együtt tartott hímek veszélyesek egymásra. A kergetőzés eldurvulhat és a többiek is bekapcsolódhatnak a verekedésbe. Jó hogy a legfélénkebbet elkülönítette. De érdemes lenne a két hímet különválasztva két csapatot kialakítani.
Semmiképpen nem javasolnám, hogy a nem régen darakóros akváriumból helyezzen vizet az új akváriumba. A "beoltást" egyébként nem vízzel, hanem a szűrő kimosásából származó vízzel (ebben vannak ugyanis optimális esetben legnagyobb számban a szükséges lebontóbaktériumok) szokás elvégezni, de jelen esetben ezt sem javaslom. Az aljzattal, növényekkel, szűréssel és világítással berendezett akvárium 2-3 hét után magától beáll, utána el lehet kezdeni fokozatosan betelepíteni a halakat.