1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Myxomatosis ellen mindenképpen kell oltatni a nyulakat, mert gyakran előfordul egyedül tartott állatoknál is. Nyulak Vérzéses Betegsége (RHD) ellen is van oltóanyag, érdemes a helyi állatorvosnál érdeklődni oltás ügyében.
Szoptatásra legjobb az állatpatikákban vagy állatos boltokban kapható, kutya vagy macska felnevelésére való tejpor. Ezeken fel van tüntetve, hogy milyen arányban kell vízzel hígítani. Figyelni kell a tisztaságra (kézzel nevelt rágcsálóknál így is gyakran előfordulnak fertőző megbetegedések) és arra, hogy mindig kézmelegen szoptassuk a kicsiket, megfelelő pici szoptatógumival, vagy szemcseppentővel. Kb. 4 óránként kell szoptatni, majd fokozatosan ritkábban. Egyébként a tengerimalacok már maradó fogazattal születnek, és már az első naptól szilárd táplálékot is képesek felvenni a szopás mellett, így azt is kínálni kell nekik. Ha maguktól nem ürítenének székletet vagy vizeletet, langyos vattával kell simogatni a hasukat, feneküket.
A kamillás borogatás kezdetben jó módszer, érdemes megpróbálni, de ha nem javul 1-2 napon belül a szeme, mindenképpen vigyék állatorvoshoz, aki fel tud írni (vagy tud adni) antibiotikumos szemcseppet vagy szemkenőcsöt. Mindenképpen meg kell nézni azt is, hogy nem valami sérülés miatt gyulladt-e be a höri szeme!
Pontosan megmondani, hogy mi baja volt a degunak nagyon nehéz. (Ehhez többféle laboratóriumi vizsgálat kellene.) Általánosságban annyi elmondható, hogy a kisrágcsálóknak nagyon sok baktériumos és vírusos fertőző betegsége lehet. A legtöbb közülük nagyon súlyos és az állat hirtelen elpusztulásához vezethet, még mielőtt bármiféle kezelésre lehetőség lett volna. Ezenkívül gyakori, hogy a takarmányból jutnak hozzá valamiféle méreganyaghoz, ami szintén okozhat hirtelen elhullást, előzetes tünetek nélkül. Mivel nem tudhatjuk, hogy pontosan mi is volt a probléma, mindenképpen azt javaslom, hogy új pár vásárlása előtt kb. 10-14 napot várni kellene.
A tengerimalacok körmét csak akkor kell vágni, ha nem kopik eléggé és túl hosszúra nő. Ez azt jelenti (fehér körmű "malacnál"), hogy a piros (eret tartalmazó) körömrész után már több mint 4-5 milliméter hosszú a köröm.