1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A fej megduzzadását többféle ok is előidézheti. Lehet, hogy ödéma ("vizesedés"), de lehet akár gennyes folyamat (tályog) is. Utóbbi leginkább kijáró, kódorgó, más macskákkal "harcoló" (főként kandúr) állatokra jellemző. Bármilyen okról is van szó, a tünetek alapján feltétlenül indokolt a mielőbbi állatorvosi beavatkozás. Ezért feltétlenül azt tanácsolom, hogy sürgősen mutassák meg állatorvosnak.
Valószínűleg a táppal van baj, de ha nem szűnne a panasz, kérem keressen fel egy állatorvos kollegát, egy bélsárvizsgálatra legalább szükség lenne...
Amíg nem sikerül diagnózishoz jutni, a leírt súlyos tünetek miatt ("ki van száradva", "ingatag", stb.) feltétlenül tüneti kezelést kell alkalmazni (folyadékpótlás infúzióval, lázcsillapítás, szteroid) az állat életben tartása érdekében. Közben folytatni kell a vizsgálatokat. Ha a vírusos betegségek gyorsteszttel lettek kizárva, a biztonság kedvéért érdemes laboratóriumi vizsgálattal is kontrollálni (fals negatív eredmény lehetősége). Mindazonáltal a tünetek hátterében egyéb (szervi) betegségek is lehetnek, sőt esetlegesen egyszerre többféle ok is lehet. Ezért egy részletes vérvizsgálatra mindenképpen szükség lehet (ezeket a vizsgálatokat "általános rutin" vagy "nagyrutin" néven emlegetik). Szükség lehet röntgen és/vagy ultrahang vizsgálatra is. Mindezek birtokában már közelebb lehet jutni egy pontosabb diagnózishoz. Természetes reakció az Ön részéről, hogy több hetes sikertelen vizsgálat ill. kezelés után megfordul a fejében, hogy más állatorvosnak is megmutatja a beteget. "Több szem többet lát". Bonyolultabb esetekben az orvosok is konzíliumot szoktak tartani. Az orvostudomány ma már olyan sokrétű, olyan bonyolult, hogy senki sem érthet mindenhez egyformán jól. "A polihisztorok kora lejárt". Manapság már az ország minden részén vannak jól felszerelt, kellő szakmai háttérrel rendelkező rendelők, állatkórházak. Korántsem biztos, hogy ezért Budapestre kellene jönni az állattal. Ha tájékozódik a környezetében, bizonyára talál majd ilyet. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy vannak esetek, melyek a legjobb tudás, és kellő felszereltség mellett sem gyógyíthatóak. Sajnos az orvoslás ilyen vonatkozásban még nem tökéletes, és valószínűleg soha nem is lesz az. Sok-sok olyan betegség van, melyeknek (úgy gondoljuk) tudjuk az okát, mégsem tudunk vele mit kezdeni, és vannak olyanok is, melyeknek igazából még az okát sem ismerjük biztosan.
Tisztelt Ferencz Csaba! Ha alapvetően a cicával semmi probléma nincsen, és egy általános fizikális vizsgálattal sem talált semmi rendelleneset a kolléga, akkor szerintem sincs egyenlőre miért aggódni. Ha viszont a tavaszig sem tüzel a cica, akkor érdemes alaposabban kivizsgálni (ultrahang, labor stb.).
A leírása alapján két hete folyamatosan jelez valamit a kiskutya. Az Ön által felsorolt tünetek fájdalomtünetek is lehetnek, vagy pszichés tünetek, vagy a kettő együtt. Ha a kutyának nem jó a közérzete, sok esetben feltűnően sok füvet eszik, általában hánytató hatású füveket keresnek. Mivel nagyon sokféle betegség bevezető tünete lehet az étvágytalanság és a nyugtalanság, ilyen esetekben azonnali belgyógyászati kivizsgálás és vérvizsgálat javasolt. Ha mindkét vizsgálati eredmény negatív, akkor lehet továbbmenni idegrendszeri problémák irányába. A sorrendet mindenképpen be kéne tartani.