1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Amilyen átfogó a kérdés a válasz is csak annyira átfogó lehet :). Ekkora akváriumba alapvetően kistestű halak tartása képzelhető el. Általános kezdő alapfelállás ekkora akváriumba: pontylazaccsapat (1 vagy 2 faj), 1-2 algaevő (ancistrus) és egy csapat páncélosharcsa. Csak ezen keretek között is igen nagy a választási tér és akkor még a csigasügéres akváriumot, vagy az ázsiai kistestű fajokkal benépesített akváriumot nem is említettük. Első lépésként nagyon fontos eldönteni, hogy milyen körülményeket fogunk tudni (és engedhetünk meg magunknak) biztosítani halaink számára. Ezen paramétereken magukat jól érző fajok közül válogathatunk úgy, hogy azok megférjenek egymással - ha több, egymással nem megférő, különböző igényű hal is megtetszik, akkor választani kell közüle. Konkrétabb kérdés esetén konkrétabb lehet a válasz is, általános elképzelések kialakulásához javaslom a szakirodalmak böngészését!
A központi idegrendszert - így az agyat is- érő sérülések megítélése meglehetősen nehéz. A gyógyulás általában hosszadalmas és nem mindig teljes. Fizikoterápia mellett gyógyszeresen is támogatni kell az idegszövetet. Ezeket a lehetőségeket beszélje meg állatorvosával!
A kezeléshez antibiotikumra van szükség, melyet állatorvossal kellene felíratnia.
Az általánosítás, miszerint a színes guppik a hímek nem teljes mértékben igaz. Albínó színváltozatoknál gyakran a nőstény is "színes", ezek azonban általában világossárgás- fehéres színűek, illetve az úszók a legtöbb esetben a nőstényeknél is színesek. A guppiknál a nemek megállapítására biztos pont az ún. gonopódium, ez a hímek párzószervvé módosult farok alatti úszója, bármely könyvben bőséges információt talál róla, az elevenszülő fogaspontyoknál a nemeket általában ez alapján már igen kis korban meg lehet különböztetni. A fekete guppi jól láthatóan hím, az utolsó kép jobb oldalán látható guppi pedig nőstény (a terhességi folt és a test alakja alapján jól kitűnik az egyébként elég homályos képből is :) )
A fülét meg kell nézetni állatorvossal,mert lehet, hogy atkás. A bolhairtásnak is van korszerűbb módja a porozásnál.