1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A beltenyészet valóban nem szerencsés, sok problémát okozhat az utódoknál... Úgyhogy azt javasolom, hogy az egyik kutyust ivartalaníttassa. Ha a szukától szeretne kölyköket, akkor a kant, ha pedig a kant szeretné fedeztetni, akkor a szukát.
Ha valóban rendszeresen megkapta a szopornyica elleni védőoltásait, akkor nem valószínű, hogy az legyen kivéve, ha valami miatt az ellenállóképessége nagyon legyengült. ( egy másik fertőzés, daganat, mérgezés) A tünetek alapján lehet valamilyen heveny fertőzés, de akár mérgezés is szóba jöhet. Sajnos az állat vizsgálata nélkül nem lehet (felelőtlenség volna) véleményt mondani.
Az "agresszió", és a "félénkség" sokszor együtt fellépő jelenségek problémás lovaknál, ugyanarról a "tőről fakadhatnak". Az ilyen lovak hol félénkséggel, hol agresszióval reagálnak a külvilág általuk negatívnak tartott behatásaira. Egy példa: ha bemegyünk a boxba, a ló elöszőr hátrál, elforog, "menekül", nem bízik bennünk, majd -főként, ha beszorítva érzi magát- ránkfarol, esetleg rúg, vagy más agresszív módon reagál. Személyes tapasztalataim szerint -tehát az általam ismert "mintában"- a gidrán fajtában valamiért az átlagosnál magasabb az ilyen egyedek aránya. Kérdésére válaszolva tehát az egyik lehetőség, hogy a korábban is fenállt probléma módosult ebben az irányban (negatív élmény úgy is érhette, hogy Ön nem tud róla), tehát tipikus viselkedésbeli eltérés van, konkrét egészségügyi probléma nélkül. A másik lehetőség, hogy egészségügyi probléma áll a háttérben, ez többféle is lehet, néhány tipikus példa: látási problémák, idegrendszeri betegség, mozgás közben jelentkező fájdalom, stb. Javaslatom egy alapos, részletes állatorvosi vizsgálat, az előbb leírt elváltozások feltárására, illetve kizárására. Ha nincs fellelhető egészségügyi probléma, akkor a megfelelő bánásmód, türelmes edzésmunka, és bizonyos -erre a célra kifejlesztett, tehát ilyen problémás lovak részére kifejlesztett- takarmánykiegészítők adagolása segíthet.
A kutyusát mindenképpen mutassa meg állatorvosnak. Szükséges lenne röntgenfelvétel is a lábáról! Diagnózis anélkül nem lesz.
A rövid farok és a hegyesen álló fül a kutyának jellegzetes, tetszetős, egyesek szerint kissé „ördögi” megjelenést kölcsönöz. Ezért a fül- és farokvágás hagyományát a legtöbb országban a mai napig megtartották, holott az FCI már évekkel ezelőtt hozzájárult az érintetlen fülű kutyák teljes értékű elbírálásához. Ma már egyre több az az ország, ahol az állatvédők követelésére betiltották a kutyák fül- és farokvágását. A fülvágás egy esztétikai műtét, s mint olyan, hivatott a fej s ezáltal a kutya szépségét emelni, kihangsúlyozni. Mivel műtét, ajánlatos szakemberrel végeztetni, a műtéti szabályok betartásával. Általános szabályként elfogadható, hogy fülvágás után megmaradó rész hozzávetőlegesen 3/5-öt képvisel a fül teljes nagyságából, tehát a levágandó rész ennek megfelelően 2/5, természetesen a fülnagyság – fejnagyság arány függvényében. Elvileg a kutya füle bármikor levágható, de egyrészt élettani, másrészt esztétikai okok miatt ideális életkor az 5-8 hetes kor.