1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A vitamincseppek legfeljebb a madár immunrendszerét erősítik, így jobban ellenáll a betegségeknek. A leírtak alapján mechanikai sérülés történhetett, vagy a szarurétegben élősködő atkák okoznak elváltozást. Előbbit antibiotikummal, gyulladáscsökkentőkkel, utóbbit lokális kezeléssel (pl. paraffin borogatás), élősködő irtó készítménnyel (pl. ivermectin spot on), illetve a kettő kombinációjával lehet eredményesen kezelni.
Yorkiknál meglehetősen gyakori, hogy a tejfogak nem hullanak ki, mire a maradó fogak kihasadnak. Jellemzően a szemfogak szoktak duplázódni, de nemritkán a metszőfogak is duplázódhatnak. Általában azt lehet mondani, hogy ilyen esetben a tejfogakat ajánlott eltávolítani, mert különben a maradó fogsor rendellenes állását eredményezheti (elnyomja azt). Fogváltás idején a "szájszag" intenzívebb, a megszokottól eltérő lehet. Ezért azt javaslom, hogy keressék fel a kezelő állatorvosukat. Tekintettel arra, hogy a tej szemfogak eltávolítása meglehetősen körülményes, finom, precíziós beavatkozást igényel, mivel a fog nagyobbik része az állcsontban van, a fogak eltávolításának állatorvosi költsége 3-5 ezer Ft is lehet darabonként. A metszőfogak eltávolítása lényegesen alacsonyabb költséggel jár. Ehhez jön még az altatás költsége. Ez utóbbi az altatás módjától, az altatószer fajtájától és mennyiségétől függően további 3-5 ezer Ft-ot jelenthet.
Azt javaslom, hogy az Interneten keresse meg a macskatartók valamelyik egyesületét, amelyek szabályzatuk szerint esetleg adhatnak úgynevezett "B" törzskönyvet, és az állat külleme alapján dönthetik el, hogy törzskönyvezhető-e.
Elég rejtélyesnek hangzik, amit írt. Lennének ötleteim, de így ez csak találgatás lenne. Talán érdemes lenne elvinni állatorvoshoz, aki a vizsgálat és a tapasztaltak alapján tudna valami kézzelfoghatóbbat mondani.
Kérdés, hogy a a folyadék mi volt, és honnan távolította el? Genny, ízületi folyadék, vér, stb. mind lehet, és persze az sem mindegy, hogy az ízületből (melyikből?), nyálkatömlőből, vagy máshonnan távolította -e el a azt a bizonyos folyadékot, számtalan eset lehetséges. Ennyi információ alapján csak azt mondhatom, hogy tudni kéne a válasz a fenti kérdésekre, és ettől függően röntgenvizsgálat, ultrahangos vizsgálat, laborvizsgálat a valószínű következő lépés a megfelelő kezelési terv felállításához. ennél pontosabb tippelésre az ismert információl alapján nem lehet vállakozni, számos variáció elképzelhető.