1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ha egy állat ennyi ideje állandóan hány, akkor annak azért komolyabb oka lehet, mint amit a kollégáim mondtak. Valószínűleg nem vizsgálták meg nagyon alaposan a kutyáját, pedig erre nagyon nagy szükség lenne. A hányás okának kiderítése nem egyszerű feladat, még az is lehet, hogy röntgenezni kell, vagy hasi ultrahangos vizsgálatot kell elvégeztetni. Miután itt van a nyakunkon a Karácsony, még ma keressen valahol olyan rendelőt, ahol hajlandóak az alapos kivizsgálását megcsinálni (vagy legalább elkezdeni)!
Ez az állapot a kalcium hiányos táplálás miatt alakult ki. Az ékszerteknősök számára az alábbi étrend a megfelelő: 90%-ban csontos kishal, kevés vízicsiga, felnőtt korban kaphat több vízinövényt is. Ennél a betegségnél a legfontosabb a megelőzés. Most már, hogy megpuhult a teknős páncélja, és nem is eszik, csak kalcium injekció adásával lehet helyrehozni, remélhetőleg még megmenthető. Sürgősen állatorvoshoz kell vinni, a szállításnál ilyen hidegben nagyon kell vigyázni, hogy meg ne fázzon a teknős. Például hűtőtáskában melegített jégakkuk között lehet szállítani.
Algaféle. Valószínűleg barna algáról van szó, bár egy kép sokat segíthetne. Új akváriumokban gyakran megjelenik, majd a biológiai egyensúly beálltával eltűnik, de több algaevőfaj is szívesen fogyasztja. Egyes esetekben a nem megfelelő megvilágítás (túl kevés/túl gyenge) okozza, azonban ennek módosítására csak akkor "tűnik el", ha tényleg ez és nem a víz kémiai összetétele okozta a megjelenését.
Nagyon sokat foglalkozni vele, tanítani, játszani és nevelni! Valamint nehezen elrágható, de emészthető dolgokat adni neki: marhacsont, préselt bőr, bikacsök, stb.
A vakarózásnak és a szőrhullásnak számtalan oka lehet. Ha korábban már kétszer is állapítottak meg szőrtüsző atka betegséget,akkor legvalószínűbben ismét ez fordul elő. A leírásból nem derül ki hogy az említett betegséget milyen módon diagnosztizálták és gyógykezelték,de az biztos hogy az hajlamos a kiújulásra. Valamilyen allergia is szóba jöhet. Laboratóriumi vizsgálattal mindkét betegség kimutatható.