1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
AZONNAL vidd állatorvoshoz a kutyádat! Minél előbb, annál jobb. (Ha lehet, még a karácsonyi ünnepek előtt tedd ezt meg, mert amikor már mindenhol csak ügyeletet találsz, nehezebb lesz ezt megtenni.)
Többféle bőrbetegség is okozhat gombás elváltozásokhoz hasonló tüneteket. Ezért célszerű először megbizonyosodni a tünetek okáról, ehhez állatorvost kell hívni, aki megvizsgálja a lovat, és szükség esetén mintát is vesz, azt laborba küldi. Amennyiben valóban gomba van a háttérben, kiváló készítmények állnak rendelkezésre, mint a helyi, mint az injekciós kezeléshez. Ha a labor a tüneteket okozó gombát is pontosabban meghatározza, még könnyebb a megfelelő készítményt, illetve kezelési módot megtalálni.
A csipkelődőssé válás oka valószínűleg hormonális eredetű. A kamaszkorú madárka talán a családban elfoglalt rangsorban kíván előrébb jutni. Amennyiben kesztyűvel nyúlna hozzá, a hullámos talán rájön, hogy a csípése nem hozza meg az általa kívánt reakciót, és abbahagyja kellemetlen szokását.
Az itt leírt gyógykezelés a kamilla és a rózsaméz gyulladásgátló és antiszeptikus hatásánál fogva gyulladásos eredetű emlőduzzanat esetén lehetett hatékony, daganatos elváltozás esetén nem, vagy alig észrevehető javulást okozott volna.
Ha nagyon koszos, és nem tudja magát letisztogatni, meg lehet fürdetni langyos vízzel, szükség esetén babasamponnal. Csak akkor tegyék újra, ki ha már teljesen megszáradt. Addig törölközőbe szárítgassák bent a meleg lakásban. A szem körüli váladéknak több oka lehet, pl.: begyulladt kicsit a kötőhártyája, a könnycsatornája eltömődött, stb... Amint lehetősége van rá mutassa meg állatorvosnak, addig is langyos kamillás vízzel törölje le a váladékot a nyuszi szeméről. És Kellemes Ünnepeke és Boldog Újévet kívánok!