1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nem valószínű,de ilyen fiatal korban nem ajánlott tenyésztésbe fogni a kan kutyát sem. Méhen belüli, vagy a szülés közben történt kórokozóval való fertőződés okozhat néhány napos korban teljes alomelhullást. Részvétem...
A hím etetgeti a tojót, felderíti az odút a tojásrakás előtt. A képeket látható hím (amennyire ez a képről kivehető) még nem ivarérett. Az, hogy fiatalabb a tojónál, nem probléma, de kb. 10 hónaposnak kell lennie, ahhoz, hogy megtermékenyíthesse a tojásokat.
Seb és seb között hatalmas különbségek lehetnek. Nagyon nem mindegy, mitől van a seb a kutyája farka végén. Amíg ez nem deríthető ki, addig a kezeléséről se nagyon lehet beszélni. Meg kellene mutatni állatorvosnak a kutyát is és a farkát is!
Két azonos típusú autó között is vannak különbségek. Hát még a hörcsögök között! Türelemmel minden bizonnyal a félős is kézhez szoktatható lesz (vele többet kellene foglalkozni). De ettől még nem biztos, hogy mindkettő egyformán kezes lesz. A kézből etetés, majd kézben etetés is javíthat a helyzeten. A dióbél csodákat tud tenni.
Valóban sok problémát szokott okozni perzsa macskákon a szőrlabda képződés a gyomorban és a belekben. Az Ön által leírt tünetek alapján a macska kedvtelen, és sűrűn öklendezik. Nem tudom, mikor volt bélsár utoljára. Ha 1-2 napja nem volt, akkor már bélelzáródásra is lehet gyanakodni. Az Ön által leírt tünetek vesegyulladásra is jellemzőek. Éppen ezért állatorvosi kivizsgálást javaslok, a hasüreg tapintásos vizsgálatánál már el tudja dönteni a kolléga, hogy milyen irányban történjen a diagnosztika (vérvétel, hasi ultrahang és terápiás megoldások).