1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Feltétlen állatorvosi vizsgálatot igénylő eset! Többféle probléma lehet: többek között heregyulladás vagy daganat. Keressen fel egy kollégát!
A kis állatkák valószínűleg apró páncélos rákok, és táplálékmaradványon valamint egyéb bomló dolgokon tenyésznek. Halakkal való behordozásuk ritka, inkább növényekkel vagy élő planktonnal szokott bekerülni. El kell kerülni a túletetést, illetve a rothadó dolgokat mielőbb ki kell venni, ha vissza akarjuk szorítani őket/nem akarjuk, hogy túlzottan elszaporodjanak. Kis számban jelenlétük semleges az akváriumban. Kiegyensúlyozott és jól gondozott akváriumban ritkán szaporodnak el. (Ui.: nem tudom milyen halakat tart, de a fentebb említett hőmérséklet nagyon ritkán indokolt, javaslom, ellenőrizze a halai hőmérséklet-igényét!)
Nagytestű kutyáknál gyakran előfordul a növekedési szakaszban a nem megfelelő táplálás következtében (túlzott energia bevitel) sántaság. A tünetet több betegség is okozhatja. A pontos diagnózis felállításához mindenképpen keresse fel állatorvosát aki elvégzi a szükséges kiegészítő vizsgálatokat (röntgen).
Nem ritka probléma hüllők vedlése során, hogy a lábujjakon, farokvégen a bőr nem válik le rendesen. Ez idővel rászárad a végtagra, és elhanyagolt estben vagy többször megismétlődve a végtag / farok elhalását is okozhatja. Kialakulásában legtöbbször valamilyen tartástechnológiai hiányosság szokott szerepelni, elsősorban az alacsony páratartalom. Száraz környezetben a régi bőr nem képes kellően megpuhulni, és az állat nem tudja levedleni azt. A rászáradt bőrt először fel kell puhítani (pl. átmenetileg nedvesebb talaj biztosítása) majd óvatosan el kell távolítani (pl. csipesz segítségével). Minél régebben tart a probléma, annál nehezebb a kezelése is. Amennyiben az otthoni kezelés nem eredményes, javasolt hozzáértő állatorvoshoz fordulni.
Kedves Állatbarát! Min. másfél méterszer egy méteres ketrecre van szükség, de mozgásigényüket csak a lakás teljes birtokba vétele illetve a kerti kint lét elégíti ki. Ketrecben akkor legyenek, ha másként nem oldható meg a tartásuk. A lakásban élő deguk szürkületkor és hajnalban a legaktívabbak, de éjszaka is fent lehetnek. Szoktatás kérdése, mikor mozgékonyabbak. Üdvözlettel: dr. Varga József