1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A társ tollának tépkedése lehet az agresszivitás, a társ el nem fogadásának a jele, de ha "jól kijönnek", akkor vitaminhiány, esetleg parazitás fertőzöttség lehet az oka. Állatpatikában kellene venni vitamincseppeket, olyan is létezik, ami kifejezetten tolltépés ellen van. Ha ezután sincs változás, megmutatnám őket állatorvosnak. Esetleg kézhez lehet őket szoktatni (szerintem maximum kézre-ülést lehet elérni), de nagyon hosszú, türelmes munka kell hozzá!
Az emberi fogyasztásra való zabpehely (persze a natúr, nem a cukrozott!) szerintem tökéletesen megfelel erre a célra.
A szőrhullás alapvetően védtelenséget, az életerő csökkenését jelenti és többnyire a következő okokra vezethető vissza: - érzelmi stressz; félelem és menekülés, bosszúság, aggódás, bizonytalanság; - alkati rendellenességek; - táplálkozási hiányosságok (vitamin-, ásványianyag-, nyomelem-hiány); - krónikus szervi megbetegedések (hasnyálmirigy, máj, gyomor, bél, vese); - gombás fertőzöttség; - fertőző betegségek; - belső, vagy külső parazitózisok; - pajzsmirigy, mellékvesék vagy ivarmirigyek okozta hormonzavarok; - mérgezések (gyógyszer eredetűek is); - kipufogógáz-terhelés. Az esetében a hasmenést fontos kísérő tünetként értékelem. Tanácsom a kiváltó okok felderítése, tehát a kutya mielőbbi alapos állatorvosi vizsgálata. Mindenesetre a kiegyensúlyozott, változatos étrend a sima, fénylő szőrzet biztos alapja. A csalánból vagy mezei zsurlóból készült teák elvileg támogatják a szőrzet anyagcseréjét, de ezek alkalmazását is csak az alapos állatorvosi vizsgálat eredményeinek birtokában javasolhatom.
A leander mérgező növény. Nehéz elképzelni, hogy deguk milyen módon férhetnek hozzá. Ha már megtörtént a baj, azonnal állatorvoshoz kell fordulni!
A táplálásra a jó minőségű kölyöktápok (Royal Canine, Eukanuba, Hill´s, Biomill, Acana, Flatazor) a legalkalmasabbak. Ezek száraz tápok és az előírás szerinti mennyiségben kell neki ezeket adni. Németjuhász lévén nem szabad spórolnia a táp minőségén, mert a fajta egyébként is mozgásszervi bajoktól terhelt, ami fokozottabban jelentkezhet, ha nem megfelelő a kölyökkori táplálás!!! Fontos még a kalciumkiegészítő tabletták adagolása (Pet-Phos, Cal-D-phos, FeliCavit), melyek a csontnövekedéshez kellenek. Közvetlen érintkezést még nem javasolok nagy kutyákkal, mert egy oltás még nem ad elegendő védettséget. Nem biztos, hogy a kerítésnél való találkozás jó ötlet, ha megoldható, ki kell küszöbölni.