1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ha a csomókat folyadékkal telt hólyagok - ciszták - okozzák/ilyenkor hullámzó tapintatúak/,akkor a tartalom leengedése után gyógyulhatnak. Ha a csomók valamilyen jó vagy rosszindulatú szövetszaporulat miatt jöttek létre/tömött tapintatúak/ akkor csak sebészileg távolíthatók el.
A kígyók ivarmeghatározása nem minden esetben egyszerű feladat, különösen igaz ez a királypiton esetében. A nemek között külső eltérés nincs (ún. ivari dimorfizmus), ami segítene a kérdés eldöntésében. Biztos ivarmeghatározás szonda segítségével lehetséges. Ilyenkor a kloákán keresztül egy gombos szondát kell a farok irányába bevezetni, és a mért távolság alapján lehet a nemeket elkülöníteni. Kivitelezése és az eredmény értékelése azonban gyakorlatot igényel. Javaslom kérjen segítséget egy tapasztalt kígyótartótól vagy egy hozzáértő állatorvostól. Otthon próbálkozni nem szabad. Ennek, a téves eredmény mellett, legtöbbször sérülés a végeredménye.
A leírt tüneteket okozhatja az, ha a nősténynek nincs teje, ezért a picik nem tudnak szopni és a második napra legyengülnek, elhullanak. Ez esetben a mesterséges - tejpótló - táplálás hozhat eredményt. Ha a kölykök és az anya is egészséges, akkor viselkedési zavar alakult ki, ennek megváltoztatására nem sok remény van.
Valami nincs rendjén a tartási körülményeket illetően, vagy hibát követtek el a szobatisztaságra nevelés terén. Próbáljanak a kutyával együtt szagmintát levinni, lehetőleg idegen kutyák által kevésbé látogatott területre. Lehetőleg olyankor amikor előtte még bent a kutya sokat játszott és ivott. A benti ürítések alkalmával minden tettenéréskor erős zaj ingerrel zavarják meg a kutyát.
A válasz sok mindentől függ. Ha kíváncsi vagy kedvenced szociális igényeire, olvass tovább! A választ a kapcsolódó cikkben találod.