1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Leírása alapján a probléma valószínűleg nem kifejezetten állatorvosi jellegű. Van néhány remek lovas szakember hazánkban, aki az ilyen lovak rendbehozatalával foglalkozik, szívesen megadom az elérhetőségüket telefonon keresztül. Állatorvosi szemszögből megközelítve a kérdést: például fogproblémák, hát és végtagi fájdalmak, idegrendszeri betegségek, stb. okozhatnak ehhez hasonló gondokat, de itt valószínűleg nem ezekről lehet szó, hanem kifejezetten "lelki" problémáról.
Valamitől vagy valakitől a kutya megijedt, elvesztette önbizalmát. A kutya viselkedési változásának az okát csak a kutya és tartási körülményeinek megfigyelése után lehet megállapítani. Csak a kiváltó okok ismeretében lehet változtatni a kutya viselkedésén.
Vannak különféle paszták a macskák húgykövességének megakadályozására, például Uro-pet paszta (3-4 ezer Ft. körül van és mivel nagyon pici kell egy cicának, ezért nagyon sokáig elég). Mindenféleképp ezt a megoldást javaslom.
A "leszoktatás" nem találó kifejezés ! Ha megszünteti az elkényeztetést, tekintélyt szerez a kutyájával szemben, biztosítja a kutyának a fajnak megfelelő tartási körülményeket, kielégíti a kutya szellemi és fizikai igényeit - a dominancia csökken és a jelölő vizelés megszűnik.
A kutyák alapjaiban véve tiszta állatok, ha van lehetőségük, akkor hamar rászoknak arra, hogy ott végezzék el a dolgukat, ahol kell. Ehhez először el kell döntetnünk, hogy hol is legyen ez a hely. Az állatorvosok nem ajánlják, hogy kivigyük a kiskutyát az utcára, amíg nincs meg az utolsó oltása, ilyenkor kijelölhetünk egy helyet, ahova szoktatjuk. Vannak akik újságpapírt terítenek le a lakás egy pontjára, mások a macska alomra esküsznek. Természetesen a kutya nem fogja egyből megérteni, hogy mit akarunk, ezért szánjuk rá az első pár napot, legyünk a kutya nyomában és figyeljük minden mozdulatát. Ha látjuk, hogy a kiskutya nem találja a helyét, mászkál, szaglászik, vigyük le (vagy oda ahová szeretnénk, hogy pisiljen). Ha netán késő és éppen a tevékenység közben kapjuk rajta, akkor ne hagyjuk hogy befejezze, szóljunk rá és rögtön vigyük a kijelölt helyre. Ha oda pisil, vagy kakil, dicsérjük meg (akár jutalomfalattal is). Természetesen tudnunk kell, hogy a kiskutya nem képes négy óránál tovább visszatartani a vizeletét, valamint játék, alvás és evés után szinte biztos, hogy pisilni is fog.