1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A hüllők a többi háziállathoz képest sokkal "igénytelenebbek", kevesebb törődést igényelnek. Egy megfelelő kondícióban levő leopárdgekkó minden gond nélkül elvisel 2 hét koplalást, megfelelő vízellátás és tartási körülmények mellet (hőmérséklet, stb.). Ennek ellenére nem ez a legideálisabb megoldás. Nincs semmi biztosíték ugyanis, hogy nem alakul ki a távollét alatt semmilyen váratlan esemény (pl. áramszünet, különféle terráriumtechnikai meghibásodás, betegség). Ilyen esetben a két hét alatt bármi megtörténhet. Mindenképp érdemes pár naponta valakinek ránézni, ha ez megoldható.
Valószínűleg egy tályog okozza a bajt, ami feltört. A hyperol és a gentamicin kenőcs jó szerek, nem kell aggódni, hogy lenyalja a macska.
Számtalan oka lehet az étvágytalanságnak, amit látatlanban nem lehet egyértelműen megmondani. Különféle tartástechnológiai hiányosságok, mint a nem megfelelő hőmérséklet, páratartalom, megvilágítás, etetési elégtelenségek, ugyanúgy okozhatják mint szinte bármelyik betegség. Sokszor egyszerűen ún. szezonális étvágytalanság is előfordul, ami teljesen természetes jelenség (bár néha a tartási környezet megváltoztatásával ez is befolyásolható).
Valószínűleg nem vitaminhiány miatt rágja a ló a fát, hanem egyszerűen ez a szokása, sok ilyen ló van. Ha túllép egy mértéket e tekintetben, akkor ez a "rossz szokások" közé sorolható, az egyik leggyakoribb rossz szokás egyébként. Az esetleges hiányokat természetesen lehet ellenőrizni, ha megkéri állatorvosát, vért vesz a lovából, és a labor elvégzi a megfelelő vizsgálatokat.
Fajtától, egyedtől és a ketrec méretétől is függ, hogy több papagáj pár békésen megfér-e egymással. Amennyiben rendszeres torzsalkodás van a madarak közt, akkor érdemes őket szétválasztani, mielőtt nagyobb baj lenne.