1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Frissen vásárolt teknősöknek sokszor időre van szükségük, hogy megszokják az új helyüket. Ez néha több hétig is eltarthat. Ez alatt az idő alatt érdemes minnél nagyobb nyugalmat biztosítani a teknősnek (keveset kézbe venni, piszkálni). Lehetőség szerint élő vagy fagyasztott táplálék szerepeljen az étlapon. Változatos eleséggel javasolt megkínálni őket, ilyen pl. a megfelelő méretű csalihal, földigiliszta, különböző rovarok, stb. Alaposan felül kell vizsgálni a tartási körülményeket is, hogy biztos megfelelő a kis teknős számára.
A hangutánzás képessége nagyban egyed függő, illetve sok esetben hónapok is eltelnek, mire megszólal az új helyét, gazdáját megszokott madár. A papagájok szelídítése és beszédre tanítása ennél több türelmet igényel.
Műtét előtt elegendő a kb. 12-18 órás koplalás. Második kérdés: mindegy, a lényeg, hogy tüzelés alatt nem lehet operálni.
Macskák esetében a szájon keresztül adott nyugtatószerek gyakran hatástalanok, vagy ellenkező hatást váltanak ki, azaz még nyugtalanabb lesz az állat. Macska esetén a 12 éves kor (önmagában) nem indokolja a bódítással kapcsolatos félelmeket. Ma már egyébként is vannak olyan "jóindulatú" altató ill. bódító szerek, melyek alkalmazása minimális veszéllyel jár, ráadásul a szükséges beavatkozás után az állat felébreszthető. Vannak olyan macskák,melyek nagyon rosszul tűrik a fésülést, nyírást. Ilyen esetekben elkerülhetetlen a bódítás alatti beavatkozás. A szőrhullás okának kiderítése érdekében (is) állatorvoshoz kell fordulniuk. Az elváltozás hátterében lehet pl. bőrgyulladás, vagy gombásodás is.
Javaslom, hogy a kutyát vigyék el állatorvoshoz, ugyanis a teniszlabda nagyságú duzzanat akár hüvelyelőesés is lehet. A 3-4 hetes tüzelés fiatal, először tüzelő szukánál nem feltétlenül kóros.