1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
2 hónaposan még elég fiatal a macsek, így jó esély van arra, hogy "megjavuljon" és csak az alomba járjon elvégezni a dolgát. Ezt enyhe dorgálással is elősegíthetjük, ha nem így cselekszik, illetve dicsérettel, ha az alomba piszkított! Még egy lehetőség az állatpatikákban kapható "alomba szoktató spray" vagy helyhez szoktató spray használata. Ezzel a kívánt helyet befújva könnyebben odaszoktathatjuk kedvencünket.
Másfél-két éves korukban ajánlatos előszőr pároztatni, amikor már kifejlett cicák lettek.
A szuka viselkedése a szoptatáskori stresszel és vacoképítési kényszerrel függ össze. Nem valószínű, hogy magától elapad a teje, ha még élnek a kölykök, ezt nem is szabad elősegíteni. Ha viszont már elpusztultak, akkor a kutya tejelésének elapasztását ajánlom. Bromocriptin tbl. a megoldás, ezt állatorvossal kell felíratni, mellékhatásként pár napig hányás jelentkezhet, de ez gyorsan elmúlik. Ivartalanítani, amíg tejel, NEM SZABAD!!! Vetéltetőtabletta nem létezik, fogamzásgátló igen, de ezt a már befedezett szukának TILOS beadni. Ez csak a tüzelés felfüggesztésére vagy megelőzésére jó.
Külön "szoktatni" nem lehet, de nem is érdemes. Ha vizet szeretne inni, biztos hamar megtalálná az itatót, ez valószínűleg azért nem fordult még elő, mert elég sok lédús zöldség és gyümölcs van előtte.
1. Azt, hogy a nőstény hogy jön majd ki az új hímmel nem lehet előre tudni. Egy eset után még nem állítható, hogy agresszív és összeférhetetlen lenne a hímekkel. 2. Biztos nem tennék össze különböző fajú egyedeket 3-4/1 arányban, mert ez eleve oka lehet agresszív viselkedésnek, főleg, ha nem egy hatalmas életterű röpdéről van szó! 3. A kézhezszoktatásuk nehéz, hosszú, türelmes munkát igényel, legtöbbször maximum kézreülésig lehet eljutni. A pintyek más módon veszik fel a kontaktust gazdáikkal.