1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az ivartalanítás túlnyomórészben csak a kutya szexuális dominanciájával összefüggő viselkedésére van hatással. A "rakoncátlan" és "konok" jelzőket mi kutyatrénerek "neveletlen" vagy "nem megfelelően nevelt" szavakkal fejezzük ki. Ma divatos kifejezésként használják a neveletlen, nem megfelelő tartási körülmények között tartott, fizikai és pszichikai igényeiben kielégítetlen kutyákra a "hiperaktív" megbélyegzést. Sok esetben ez nem fedi a valóságot. Részletes tanácsokat csak a kutya adatainak és tartási körülményeinek ismeretében és viselkedésének tesztelése után lehet adni.
A tüzelés, illetve az annak hátterében álló hormonális változások okozhatnak viselkedésváltozást. Célszerűnek tartanám - az állatorvosukkal egyeztetve - megfigyelni, hogy a tüzelés alatt, illetve utána történik-e változás. Amennyiben ez kizárható, és jelenlétükben semmi viselkedésváltozást nem tapasztaltak, úgy feltehetően ún. szeparációs szorongásról van szó. Ennek kezelésére már számos megoldás kínálkozik, de a legfontosabb egy részletes, és alapos beszélgetés állatorvosukkal, hogy esetleg kiderülhessen, mi áll a szorongás hátterében. (példa: távollétükben valami kellemetlenség érte az állatot).
A tünetek alapján akár a macskák alsó húgyúti betegségéről (FLUTD) is lehet szó. Keressék fel az állatorvosukat.
Az elmondottak alapján kutyájának emlődaganata van. Azonnali állatorvosi vizsgálatot, és a daganat műtéti eltávolítását javaslom. A daganat rohamos növekedésével egyre nagyobb műtéti sebre, hosszabb műtétre kell számítani, így fontos, hogy időben kerüljön ellátásra a kutya. Az életkor miatt ne aggódjanak, amennyiben a műtét előtti vizsgálatok alapján a kutya egészséges, úgy az altatás megfelelő körülmények között biztonságos ebben az életkorban is!
A legtöbb szuka a vérzés kezdete utáni 10. és 15. nap között veszi fel a kanokat. Ez az időszak általában 3-4 napig tart. Az első fedeztetés ideális időpontja a harmadik, negyedik tüzelésre tehető, amikor a szuka már másfél-kétéves. Az Önök esetében célszerű lenne megvárni a harmadik tüzelést, de biológiai szempontból nincs akadálya a fedeztetésnek.