1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Ami a sebet illeti, a lábvégen, gallér nélkül valóban nehezebb a sebgyógyulás, de meg fog gyógyulni, ne aggódjon. A betadin jó választás, érdemes mindig etetés, vagy séta, játék előtt alkalmazni, hogy eltereljék róla a kutya figyelmét, így nem nyalja le azonnal. Ami a szalagszakadást illeti, nem teljesen világos, hogy melyik szalag sérüléséről van szó, de a hátsó láb miatt feltételezem, hogy a térdízületben található keresztező szalag szakadására vonatkozik a gyanú. Talán valóban érdemes megvárni a lábvég teljes gyógyulását, hogy a sántaság marad-e. Amennyiben az ún. fióktünet kiváltásával keresztező szalag szakadás állapítható meg, az valóban nem gyógyul magától, és javasolt a probléma sebészi megoldása.
A tüzelés az oka, úgyhogy feltétlen az ivartalanítást javasolnám. Ivarzás még eltarthat, és ez idő alatt nem végezhető el a műtét, tehát két lehetőség marad: megvárják a tüzelés végét, és akkor, vagy pedig gyógyszeresen elnyomják, és azután ivartalaníttatják.
A papagájok minimális helyszükségletét az határozza meg, hogy kiterjesztett szárnnyal pár csapást meg tudjon tenni a két ülőrúd között. Ez egy barátpapagáj esetében kb. 40cm-es kalitszélesség és kb. 60cm-es hosszúság. A kalitmagasságnak kisebb a jelentősége, a kis alapterületű, de magas ketrecek alkalmatlanok a papagájtartásra. Tenyésztő elérhetőségét inkább magánlevelezésben kérdezze meg, óvakodjon az önmagukat "tömjénező", interneten "nyomuló" viszonteladóktól.
A teknős párzószervét láthatta. Csak akkor kell vele állatorvoshoz fordulni, ha előesik, és a teknős nem tudja visszahúzni.
Kedves yotsee! A korai és késői ivartalanítás mellett is szólnak érvek és ellenérvek. Sok kérdés érkezett már hozzánk e témában, a linkekre kattintva olvashatja a szakértői véleményeket. Üdvözlettel, Dr. Háziállat