1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Természetesen különbséget tesz majd, mivel azok ismertetőjelei semmiben nem változtak. Amire Ön gondol, az valószínűleg a szexuális dominancia jelensége. Amennyiben megírja e-mail címét, tudok küldeni ez ügyben olvasnivalót, mert sajnos a témában a magyar nyelvű információkból nagyon nagy a hiány.
Sajnos az elmondása alapján kutyájuknak sürgős állatorvosi segítségre van szüksége. Az egy hete tartó hányás, bágyadtság és étvágytalanság már valószínűleg nem írható egy egyszerű gyomorrontás számlájára, és akár súlyos betegségek is szóba jöhetnek (pl: bélelzáródás, hasnyálmirigy gyulladás, veseelégtelenség, stb). Mindenképp vigyék állatorvoshoz!
Az ivartalanítás után van viselkedés változás, de ez talán nem érinti a játékosságot, de persze nincs rá garancia. Általában nyugodtabbak kiegyensúlyozottabbak lesznek az állatok. A vemhesség szintén okoz viselkedésbeli változásokat, de miután ez is állatonként más és más nem lehet jóslásokba bocsátkozni. Mint állatorvos sokkal komolyabb okokat tudok felsorolni az igen-vagy nem, korábban és később, ellés előtt vagy utóbb, mellett és ellen, és ezek sem minden oldalról egyértelműen, törvényszerűségek. Az én álláspontom minden szempont figyelembevétele után az, hogy a lehető legkorábban , még az első ivarzás előtt történjen meg az ivartalanítás. Így elkerülhető a későbbi emlődaganat, gennyes méhgyulladás, elhízás, magatartási zavar stb.
Az epilepsziának igen változatos megnyilvánulási formái lehetnek. A súlyos, eszméletvesztéssel járó rohamoktól kezdve az alig észrevehetőig. A leírt tünetek alapján akár epilepsziás rohamról is lehet szó. Hasonló tünetek azonban pl. görcsökkel járó betegségek, oxigénhiányos állapot, vércukorszint problémák esetén is előfordulhatnak. A legjobb lenne, ha mielőbb felkeresnék a kezelő állatorvost.
Kérdésére leginkább egy állatorvosi vizsgálat után lehetne választ adni. A tüdőgyulladás mellett akár daganatos megbetegedés is szóba jöhet. Utóbbi sajnos patkányoknál nem ritka.