1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A farok kergetése, rágása, vagy a végtagok túlzott nyalása, rágása minden esetben egy un. pótcselekvés. Kezdetben csak mint nem kívánatos viselkedés jelentkezik, de amennyiben az okok nem szűnnek meg, akkor viselkedészavarrá, stereotypiai jellegű idegrendszeri zavarrá fokozódik. Maga a jelenség, a kényszermozgás (stereotypie, Compulsive Behavior Disorder, CBD ) a hiperaktivitásnak egy különleges, szélsőséges változata. Egy alapos állatorvosi vizsgálattal kideríthető, hogy az ok szervi problémára vezethető vissza, vagy sem. Amennyiben ennek eredménye negatív, akkor a tartási körülményekből, esetleges idegrendszeri, pszichikai okokból ered a viselkedést kiváltó ok. Az állatorvosi vizsgálat és laboreredmények utáni helyszíni megfigyelés után lehet egy hatékony kezelési stratégiát (tartási körülmények megváltoztatása, étrendváltoztatás, gyógyszeres kezelés, Bach-virág terápia, stb.) megállapítani.
De. Két éves kor, vagy a harmadik tüzelés a tenyésztésérettség ideje.
Sajnos a viselkedésváltozás az ivartalanítás következtében már közel sem 100 %-os egy 11 éves kandúr esetében, így nem garantálható, hogy kevesebbet fog csavarogni, vagy verekedni. A tesztoszteron szint csökkenése, és az így kialakuló viselkedésváltozás kb 30 napon belül történik meg. A húgykövek kialakulásának kérdése ivartalanított macskáknál nem teljesen tisztázott, azonban az biztos, hogy energiaszükségletük mintegy 20-25%-kal csökken, így kevesebb táp etetése javasolt, különben elhízhatnak. A húgykövek, a húgycső elzáródása főképp táp és itatás kérdése. Hasznos, ha sok nedves tápot kapnak, sokat isznak, és a száraz tápok közül olyat esznek, amely kifejezetten ivartalanított macskáknak van kifejlesztve. Azt gondolok azonban, hogy még így is több előny származik az ivartalanításból, mint hátrány.
Az egy liter búza vízzel, az nem moslék. Próbáljon neki ízletes, változatos eleséget adni (házi maradék, korpa, kukoricadara, maláta, kenyér, főtt krumpli, malactáp... soroljam??? ) Napi 2-szer 5-8 litert kéne elfogyasztania.
A páncélpuhulás fokozatosan alakul ki. Biztosan nem attól, hogy két napig nem volt UV lámpa a terráriumban. Ha most kifejezetten puha a teknős páncélja, állatorvoshoz kell vinni, aki kalcium injekciót fog neki adni. (A szállításnál vigyázni kell, meg ne fázzon a teknős.) A páncélpuhulást legjobb megelőzni, mert sokszor nehezen gyógyítható. Nagyon fontos a megfelelő étrend és kalcium ellátás. A görög teknősök étrendjének kb. 90%-át alkossák lágyszárúak, például pitypang, lóhere. Ezeknek nagyon magas a kalcium tartalma. Télen, amikor ez nem megoldható, almát, körtét, uborkát, répát lehet nekik adni, lehet reszelve is. Ezekre 2-3 naponta kalcium port kell szórni. (Állati eredetű fehérjét, banánt ne kapjon a teknős, paradicsomot, salátát legfeljebb nagyon ritkán.) Az UV lámpáról megoszlanak a vélemények, hogy feltétlenül szükséges-e. Nyáron majd mindenképpen érje a teknőst napfény rendszeresen.