1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Javaslom a kistestű elevenszülőket vagy a pontylazacokat. Pl. guppik, neonhalak, lazacfélék. Ezen az oldalon is, más oldalakon találni hasznos infókat. Könnyen tartható növények például az Anubias félék, a jávai moha, hínárfélék és sokan mások is :) Körülbelül 15-20db halat lehet együtt tartani, heti vízcserék és talajporszívózás mellett. Sok sikert az akváriumhoz!
Kicsit késve és lassan reagált kedves GAZDI !!!??? De se baj, … egy 6 éves kutyát ugyan úgy kell szobatisztaságra nevelni mint a 6 hetest. Írja meg e-mail címét az info@4tappancs.hu címre és elküldöm Önnek az ezzel kapcsolatos részletes írásomat.
Feltétlen vigye állatorvoshoz!!! Egy vérlabor és ultrahangos vizsgálatra mindenképpen szükség van. Számos betegség okozhatja a panaszokat...
Az ivarérettség: amikor a fiatal egyed képes utódok létrehozására. A kan kutya heréiben elkezdődik az ondósejtek (spermiumok), a szuka kutya petefészkeiben a petesejtek termelése. Vagyis azt a kutyát nevezzünk ivarérettnek, amely eljutott fejlődésének abba a szakaszába, amikor már életképes ivarsejteket termel és szaporodásra alkalmas. Az ivarérettség időpontja több tényezőtől függ: • egyéni sajátosságoktól – mit örökölt a szülőktől, • tartási és táplálási körülményektől, • adott kutyafajta testméretétől: nagytestűek rendszerint később válnak ivaréretté, a kistestűekkel szemben! Általánosságban elmondható, hogy a szukák 9-10 hónapos korban, míg a kanok 10-15 hónaposa korban válnak ivaréretté. Ugyanakkor az ivarérettség nem egyenlő a tenyészérettséggel, vagyis egy ivarérett egyedet még nem ajánlott tenyésztésbe vonni, mivel testileg még nem kellőképpen fejlett, így egy fiatal szuka kutya szervezet számára megterhelő az alom kihordása, felnevelése, kölykei, pedig gyengébbek lesznek, mint egy kifejlett ivar és tenyészérett kutyáé. A tenyészérettség: ha a kutya elérte végső testtömegének ¾ részét. Célszerű így megítélni a tenyészérettséget, mint kor alapján. Ez szukák esetében általában legkorábban a 3. tüzelés, kanoknál, pedig a 18-24 hónapos kor. Ebben eltérések lehetnek a különböző végső testtömegű kutyafajtáknál, vagyis egy nagytestű kutya (kb. 40 kg felett) tenyészéretté válása a fent említetthez képest kitolódhat (szuka: 4. tüzelés, kan: 2,5 éves kor) Aprómegjegyzécske: Ha Önöknek nincsenek tenyésztési céljaik, akkor ajánlom figyelmükbe a rutinszerű beavatkozást, amit ivartalanításnak neveznek!
Ha "összeragadtak", akkor elég nagy az esélye annak, hogy vemhes, de biztosat csak egy állatorvosi vizsgálat után lehet mondani.