1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Általánosságban egy kutya fajnak megfelelő tartási körülményei a panel lakásban, 52 négyzetméteren is biztosíthatóak. Ennek ellenére nem lenne szerencsés választás ez a fajta, mert anatómiai és állat egészségügyi adottsága jelentősen körülményessé is tehetik a tartását, - az Önök által vázolt körülmények között. A jelenlegi kutyafajták és a keverék kutyák között, több tucat van amelyik jobban megfelelne adott viszonyoknak és nagyobb örömet okozna a tartásuk.
Nem fog magától kiesni, ki kell húzatni. Javaslom vigye el állatorvoshoz és beszéljék meg a részleteket.
Vajon milyen oknál fogva nem jöhet szóba a csonkolás? Ebben az esetben terápiás célból meg kell csinálni. Mert más megoldás nincs!
Nem volt még olyan tapasztalatunk, hogy az akácfa ülőrúd miatt megbetegednének a madarak ( pedig a nagysándor papagájok évente több 8-10cm átmérőjű rudat is apróra szednek). Vagyis még hasmenést sem okozott a benne lévő csersav. A gyümölcsfák többsége megfelelő, de kerülendők a gyantás ágak, hasmenést okozhat a frissen vágott diófa ág. A faágakat kérgestől szoktuk a madaraknak adni, mivel ezek rágása a természetes csőrkoptatás legjobb módja. Előtte forró vízzel kell átmosni, főként a vadmadaraktól származó esetleges fertőzéseket megelőzendő.
Ez a 2 dolog, valójában 1 dolog, - a szeparációs félelem és az azzal együtt járó stressz. Csökkentésére és kezelésére vannak módszerek és lehetőségek.