1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Egy tarisznyarák terráriumát/akváriumát úgy kell kialakítani, hogy legyen kevés "szárazföld" is, és 10-15 centiméter magas vízmagasság is álljon a rákok rendelkezésére! Levegőztető nem szükséges tartásukhoz, bár előnyös lehet. A rákok is kopoltyún keresztül lélegeznek, mint a halak. A nemek megkülönböztetése nem könnyű feladat, ez még nekem sem sikerült, de meglátásaim szerint a hímek kisebbek, és kissé színesebbek a nőstényeknél. A tarisznyarákok általában 2-3 hónaponként vedlenek.
Sajnos más szájon át adható készítmény nincs forgalomban erre a célra! Az adagot emelni lehet esetleg, nem tudom mit jelent ez a 4 mg dózis, de a maximális adagja 2 mg/testtömegkg. Talán így használ és nem izgalmi állapotot, hanem sedációt okoz.
Én is a Caniffa nevű kombinált (!) vakcinát javaslom, a rendelőnkben mi is ezt szoktuk görényeknek beadni. Utcára, illetve lakáson kívülre 2 kombinált oltás (2-3 hét különbséggel beadva) + 1 hét után szabad vinni! Ezen az oltáson kívül még veszettség vakcinát is ajánlatos beadatni a "kijárós" állatoknak.
Mivel nem tudjuk pontosan a korukat, addig kellene tejjel is etetni őket, amíg meg nem tanulnak önállóan enni, illetve inni az itatóból vagy tálból. Tehát eléjük kellene már tenni a nyúltápot (lehetőleg kölyök nyúlnak valót), szénát, zöldet és vizet is, és figyelni kell, mennyire tudják azt fogyasztani. Ha már önállóan is rendszeresen esznek, akkor fokozatosan csökkenteni lehet a szoptatások számát és a tej mennyiségét.
Semmiképp sem ajánlanám, hogy elpusztítsa a kis állatot, akit annyira szeret! Mindenképpen el kellene vinni állatorvoshoz, aki megvizsgálná és megmondaná, hogy milyen kezelési lehetőségek vannak.