1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Törölje szárazra, a többit bízza a természetre. A fiatal hullámos lába még rózsaszín, a viaszbőre még nem jellemző színű az ivarra. Az ivarérett madarak kormeghatározása nem egyszerű és szakértő is csak hozzávetőlegesen tudja megmondani. Az idős hullámosok lába már pikkelyesedik, tollazatuk fénye kopottabb, mint a fiatalabb, tenyészérett madaraké. A szem körüli tollazat az egészen öreg madaraknál már hiányos is lehet.
A karomhiányt általában a szomszédos röpdében lakó papagáj csípése okozza. Ha tényleg csak letört volna, akkor esetleg a túlnőtt karom vége tört le és regenerálódik is, de valószínűbb, hogy a teljes karom, esetleg ujjperc lett lecsípve, így nem fog kinőni. Ha csak egy-két karom hiányzik, attól még teljes életet élhet a madár.
Mivel az atka szabad szemmel nem látható, ezért kizárásos alapon tetű lehet. Azt gondolom, hogy bármilyen tetű kezelésére alkalmas szer szóba jöhet. Ez általában vény nélkül kapható, érdemes az állatpatikában rákérdezni, mit ajánlanak.
Valószínűleg a kutya késői ivarérettsége lehet az egyik befolyásoló tényező, a másik pedig, - amit Ön is feltételez, - a szemétnek mint potenciális ´zsákmánynak´ a hatása. A kutya ivartalanítása, M-F-I-J módszerrel végzett tréning és a behívás engedelmességi gyakorlat erősítése együtt hozhatja meg a kívánt eredményt.
Feltehetően a prosztata megnagyobbodása okozza a tüneteket. A megnagyobbodás hátterében hormonális, gyulladásos és daganatos okok is lehetnek. A pontosabb diagnózishoz hasi ultrahangvizsgálat, esetleges mintavétel szükséges, a megoldás lehet gyógyszeres, de feltehetően az ivartalanítás segítene a legtöbbet.