1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A felsorolt magok szerepelnek abban a keverékben is, amit mi adunk a nimfáknak. Persze a borsó és kukorica kivételével, amit nem valószínű, hogy megegyenek, de ha mégis, nem lesz bajuk tőle. A kukorica megfelelő takarmány lenne, csak a kisebb madarak számára túl kemény az összetörésre, míg a borsó nehezen emészthető a papagájok számára, de kis mennyiségben jó fehérje forrás.
A Carprox (gondolom ezt szedte) hatóanyaga ugyan az mint a Rimadyl hatóanyaga, tehát ha az egyik nem hatott a másik sem fog. Nagytestű kutyáknál gyakran találkozunk ízületi problémákkal, melyeknek az okát általában meg lehet találni (dysplasia, porcleválás, szalagszakadás stb.). Minden esetben törekedni kell a pontos ok tisztázására, és ha lehetséges minél hamarabb megoldani azt. Javaslom, hogy keressen fel egy ízületi megbetegedésekkel foglalkozó állatorvost (orthopedus), aki vizsgálat után tájékoztatni fogja a lehetséges megoldásokról. Dr. Lévai Péter Lőrinci Állatorvosi Rendelő és Kutyakozmetika
Ez sok dologtól függ. A lárvák fejlettségi állapotától, a hőmérséklettől és tárolástól. A petéktől a bebábozódásig általában 3-4 hét telik el.
Elég sok mindenen ment keresztül mostanában az a madár. Mint már említette, nincs más hátra, csak egy alapos állatorvosi vizsgálat!
Javaslom, hogy adjon neki szőroldó pasztát, mely állatpatikákban vagy állatorvosnál beszerezhető. Ha nem szűnik meg a probléma, forduljon állatorvoshoz.