1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nem! A tinktúrában lévő alkohol nagyon rövid idő alatt tönkre tenné a májat, ami mentehetetlenül elhullást jelent. B vitamin utánpótlásra egy változatosan táplált madárnak nincs szüksége, ha mégis vitaminhiány lép fel, használja az erre a célra kifejlesztett készítményeket. Sebfertőtlenítésre inkább Betadin jódos oldatot javaslok.
Az egyedül maradás alkalmával a baleset a szeparációs félelem hatására kialakuló stressz hatása miatt történik meg. Egyéb vonatkozásban ha elküldi e-mail címét akkor el tudom küldeni az ebben a témában megjelent korábbi írásomat.
Rágófának inkább keményfát választanék.
Az attól függ, mennyi idősek. Ivarérettségüket 28-46 napos korukban érik el, de csak a 6-7 hetes állatok vehetők tenyésztésbe. A nőstények ivarzási időszaka 3-6 napig tart. Ebből azonban mindössze 12-18 óra az, amikor tényleges párzási hajlandóságot mutatnak. Sikeres párzás és termékenyülés után a vemhességi idő 18-24 napig tart. Azok a nőstények, amelyek először fialnak, néhány nappal rövidebb ideig szoptatnak, mint az idősebbek. A legtöbb tejük a 10. napon van, ami aztán a 28. napig fokozatosan elapad. Az utódok száma 1-21 között ingadozik, leggyakoribb a 9-15 közötti kisegér.
A zöldes elszíneződés hátterében több dolog is állhat, alapos kivizsgálásra lenne szükség. A maradékkal való etetést nem javaslom. Keressenek fel mielőbb egy állatorvost!