1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Műtét után legalább 7-10 napig kerülendő a túlzott megterhelés (ilyen a kutyaovi is). Üdvözlettel, Zsömböly Miklós
Ha a macska nincs ivartalanítva, akkor lehet, hogy most ivarzik, és ez váltotta ki nála ezt a viselkedésbeli változást. Ebben az esetben a megoldás az ivartalanítás. Ha ivartalanítva van, egy vizeletvizsgálattal ki kellene zárni, az esetleges húgyúti gyulladásos folyamatokat, melyek okozhatják a vizeletürítési szokások megváltozását. Ha ez a vizsgálat is negatív eredménnyel zárul, akkor "csak" egy viselkedészavarral állunk szemben, melynek sokszor az okát is meg lehet találni (új családtag, új állat a háztartásban, másik alom használata stb.). Ebben az esetben a kiváltó okot kell megszüntetni-ha lehetséges. Végső esetben többféle gyógyszer, stresszoldó-szer is van forgalomban macskák viselkedészavarainak kezelésére.
Két lehetőség van, hogy a kölyökkutyák " féregmentességét" biztosítsuk: 1) az egyik, hogy 2 hetes kortól kezdve, az állatorvos által ajánlott féregtelenítővel kezeljük a kölyköket, két hetes időközökkel, 12-14 hetes korukig 2) egy megfelelően biztonságos szerrel, megfelelő adagban (fenbendazol) kezeljük az anyaállatot a vemhesség 42. napjától az ellés utáni második hét végéig (14. napig). A kölyköknél kb 6 hetesen ebben az esetben is kell féregteleníteni. Ez utóbbi verzió ugyan biztonságos, de nem túl gyakorlatias, és jóval drágább is. Így azt javaslom, féregtelenítsék rendszeresen az anyakutyát, de a vemhesség alatt ne, a kölyköket pedig a fent leírt módon 2 hetes kortól. Ami az oxytocin injekciót illeti, adását kizárólag állatorvos által, állatorvosi felügyelet alatt javaslom: amennyiben a vizsgálat alapján úgy ítéli meg, esetleg hasznos lehet, de nem minden esetben, és súlyos szövődményeket okozhat!
Próbálja meg a cikkben felvázolt módszerrel összeszoktatni a kutyákat. Sok sikert, türelmet és kitartást!
Szükséges a vízmelegítő.