1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kb. 4-5 napig figyelje meg a cicát. Egyrészt a székletét (alomtálcát), hogy eltávozott-e a műanyagvég, másrészt pedig a Kedvencét. Ha bágyadt, gubbaszt, hány, nem eszik stb., vagy pedig 4-5 napon belül nem találja a megevett fémet, akkor feltétlen keressen fel egy állatorvost! A szerencse a szerencsétlenségben, hogy a műanyagdarabbal egy fémet is nyelt, így röntgennel könnyűszerrel megállapítható, hogy az idegentest még a belekben van, vagy sem...
Egy szó, mint száz: Itt lenne az ideje az állat ivartalanításának! A vázolt problémák egycsapásra meg fognak szűnni.
Elviekben igen. Megfelelően nagy kalit szükséges, mivel nagy a köztük lévő méretkülönbség. Mivel sok múlik az egyedek habitusán is, így előfordulhat torzsalkodás. Ez esetben szükséges lehet a különhelyezésük.
Mindenképpen vigye állatorvoshoz, ugyanis lehetséges, hogy gerincvelő eredetű a baj.
Minden hüllőre jellemző tulajdonság a vedlés. Ékszerteknősök életük során számtalanszor vedlik le bőrüket. Normális esetben levedlett bőr vékony, átlátszó hártyaszerű képlet. Élőben ez sokszor fehéres, vékony bőrfoszlányként látható, ami a teknős testéről lóg, amíg végleg le nem válilk. Vedlés során nem csak a bőr külső rétegét cserélik le a teknősök hanem a páncél szarulemezeinek elhalt részei is váltódnak. Ezek egészséges esetben szintén könnyen leválnak az alatta lévő területről, átlátszóak, nem véresek, az adott szarupajzsnak méretéhez és alakjához igazodnak. Egészséges teknős egyedül is problémamentesen levedlik. Segítségre abban az esetben van szükség, ha a szarulemezek nem hajlandók maguktól leválni, esetleg több réteg is felhalmozódik (ennek egy gyakori oka a szabálytalan páncélalakulás). Problémás esetben azonban érdemes hozzáértő személytől segítséget kérni.