1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az akitája vagy a bolha allergia, vagy a bűzmirigy allergia tüneteit mutatja, tipikus terülten rágja magát. Ha bolha allergia, akkor jó hogy lekezelték bolha ellen, a bolha már rég elment, de az allergiás bőrgyulladást otthagyta maga után. Ilyen klinikai kép mellett azonnal bűzmirigynyomás javasolt + a mirigyváladék ellenőrzése + allergia elleni injekció adása, valamint antibiotikumé is. A megfelelő kezelést követően a kutyának másnapra tünetmentesnek kell lennie.
Igen. Rendszeresen féregteleníteni, jobban odafigyelni rá, és visszavinni a következő kontrollvizsgálatra. Valamint a jövőben megelőzni a fertőzés okát.
Felnőtt ékszerteknősöket valóban nem jó naponta etetni. Teljességgel elegendő számukra a hetente egy-két alkalommal történő etetés. Fogságban tartott ékszerteknősök, a kutyákhoz és macskákhoz hasonlóan, hamar megtanulnak kéregetni és ilyen etetési gyakorlat mellet hamar el fognak hízni (természetesen ezt jelentősen befolyásolja a felkínált táplálék mennyisége és minősége). A helyes etetési módszerhez tartozik még a számukra megfelelő eleség felkínálása. A szárított rák, szárított hal, stb. nem az. Az ékszerteknősök ragadozó állatok. Rendszeresen élő vagy fagyasztott kishalat, vízicsigákat, földigilisztát, esetenként különféle rovarokat kell felkínálni számukra. Idősebb korban rendszeresen fogyasztanak növényi eredetű eleséget is. Hozzávetőleges szabály, hogy egy étkezésre kb. annyi táplálék kell számukra, amennyit azonnal el is fogyasztanak. Ha már csak nyammognak rajta akkor el kell venni előlük. A különféle vitaminkészítmények közül olyat érdemes választani, amelyik kifejezetten hüllők számára készült és megfelelő, részletes használati utasítással van ellátva. A vitaminokat általában az eleségre vagy közvetlenül az állat szájába érdemes juttatni.
A teknőst el kell vinni állatorvoshoz, mert a szemcseppek, szemkenőcsök vényköteles készítmények. A kamilla túlságosan szárít, nem ajánlom. Néhány órára ki lehet venni a vízből, de tovább nem jó, ha szárazon van. A víz hőmérséklete 28 fok körüli legyen.
Vigye minél előbb állatorvoshoz, látatlanban nem lehet sok mindent megállapítani a leírtak alapján. Kérjen vérvizsgálatot, tenyésztést, allergiavizsgálatot, stb...