1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Sajnos, igen. A rühatka (Sarcoptes scabiei canis) a kutya rühösségének kórokozója, amely közvetlen érintkezéssel terjed a kutyák, valamint a kutya és az ember között. Néhány napnál tovább azonban nem képes életben maradni a gazdaszervezet, azaz a kutya nélkül. A rühatka az ásóatkák közé tartozik. Azért nevezik ásóatkának, mert a megtámadott bőrben járatokat váj. A bőrben megtelepedett atka jellegzetes elváltozásokat és gyulladást okoz. A kártétele nem csupán mechanikai, hanem toxikus is. Az emberre átkerült rühatka a ruhán is átrágja magát, hogy a bőrt elérje. Főleg azokat a területeket támadja meg (öl, mellkas, alkarok), amelyekkel a gazdi a kutyával érintkezik. A bőrreakció az irritáló bőrkiütéstől a súlyos allergiás reakciókig terjedhet. Mivel az ember nem természetes gazdaszervezete a rühatkának, az atka csak néhány órán át tartózkodik az ember bőrén, de a kutyával történő folyamatos érintkezés az ember állandó újrafertőzését eredményezi. A rühösség mind az emberen, mind a kutyákon a jól kezelhető betegségek közé tartozik, de a betegek orvosi, illetőleg állatorvosi ellátása nélkülözhetetlen.
Mindenképpen van remény a békülésre, sőt, az lenne a "csoda" ha nem ők lennének a legjobb barátok hamarosan. Előbb vagy utóbb biztos, hogy megszeretik egymást és önfeledten fognak játszani együtt. Általában néhány nap is elég, ritka, hogy 1-2 hét telik el eddig, az pedig még ritkább, hogy örök harag alakulna ki, főleg ilyen fiatal korú macskáknál.
A lágyhéjú teknősök nagyon kényes állatkák, nagyon fogékonyak a bakteriális és az élősködők által okozott betegségekre. Valószínűleg a teknős ürülékében, illetve belében található meg ez a féreg, javaslom az állatkát megmutatni állatorvosnak, még ha nincs is látszólag baja!
Ilyen fiatal korban és ilyen "mértékben" teljesen normálisnak tekinthető és gyakran előfordul. Állatorvoshoz akkor kell fordulni, ha a csukláshoz hányás, öklendezés társul, vagy görcsössé, hosszan tartóvá válik.
Ezen szakma elsajátításához számos kutyakozmetikus-tanfolyamra lelsz a szaklapokban, kiadványokban (pld. A kutya, Új kutya). Amennyiben a tanfolyam után ezen a pályán óhajtasz elhelyezkedni, úgy olyat válassz, amely államilag elismert képzésben részesít. Bátran válogass közülük!