1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A kis kutyák gyakran vakaróznak, akkor is ha nincs különösebb bajuk. Zavarhatja az is, hogy nő a szőr a fülén. De jó lenne ha belenéznél a fülkagylóba. A havneseknek gyakran nő szőr a fülükbe, azt ki kell szedni belőle, mert benn tarthatja koszt (egyszerűen ki kell tépni belőle.). Ha nincs benne szőr akkor is néha érdemes lenne kitakarítani a fülét. Bolhától inkább kívül vakarná a fülét.
Sajnos a kérdésből nem derül ki milyen gekkóról van szó és így nem lehet pontos választ adni. Példának okáért teljesen eltérő terráriumra van szüksége egy leopárd gekkónak és egy nappali gekkónak. A különféle terráriumtípusokról és az adott gekkó számára megfelelő méretről számtalan információ található az interneten illetve a különböző szakkönyvekben. Javaslom ezek böngészését.
A kék viaszbőr átszíneződése a hormonális aktivitás csökkenését jelzi. Okozója a kiválasztási szervek valamely problémája lehet. Legvalószínűbb a máj elzsírosodása, elfajulása. Diétás táplálással, máriatövis mag etetésével (1:20; 1:30 arányba keverve a magkeverékhez) helyreállítható a hullámos "férfiassága", illetve ami még fontosabb, kezelhető a szervi probléma is.
Az ilyen habzsolás utáni hányásnak legtöbbször maga a habzsolás az oka, és nem meglepő, hogy ilyen esetben a gyomorból visszakívánkozik a lenyelt táplálék, hiszen az nem volt rendesen megrágva, nyállal átitatva. Az így kihányt táplálékot az állat sok esetben újra elkezdi megenni (persze csak ha hagyják, és nem takarítják össze előle), de ekkor már komótosan, alaposan megrágva fogyasztja el. Ha csak erről lenne szó, ez nem betegség, kutyáknál és macskáknál elfogadható akár élettani jelenségként is. Más a helyzet akkor, ha a hányásnak nem a túl gyors evés az oka. Ebben az esetben sokféle lehetőség szóba jöhet (pl. idegen tárgy a gyomorban, ún. szőrbezoár, idült gyomorhurut, esetleg akár daganat, stb..), de ezek között csak az állat nagyon alapos vizsgálata után lehet eligazodni. Mindenképpen javaslom tehát, hogy ha van rá mód, mutassák meg a cicát állatorvosnak és kérjék a segítségét.
Nem igazán részletes leírása alapján szaruhártya gyulladásra, és ezzel járó szaruhártya homályra gondolok. Ha valóban az van, akkor még nem vakult, meg és hogy ez ne is következzen, be javaslom, hogy a lehető leghamarabb keressen fel egy állatorvos kollégát a szükséges gyógykezelés megkezdéséhez!