1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
5 hetes kor körül a kölykök már kóstolgatják a szilárd táplálékot is. Ha pedig az ízlik nekik, akkor képesek a kelleténél nagyobb mennyiséget is elfogyasztani, ami puffadáshoz, hasfájáshoz vezethet. Súlyos esetben feltétlenül érdemes állatorvoshoz fordulni. Ha nem súlyosak a tünetek, akkor a további táplálék felvétel megakadályozása, enyhén citromos vagy ecetes víz itatása segíthet.
A szőrhiány lehet bőrgyulladás vagy gombásodás következménye is. Pontosabbat bőrkaparék vizsgálattal lehetne mondani. A kezelés a vizsgálat eredményétől függ.
Bizonyára történt valami a kutyával, érhette valamilyen külső inger, - aminek hatására megváltozott a viselkedése- mert az ilyen jellegű változás nem lehetséges kiváltó ok/okok nélkül. A kutya testbeszéd jeleinek ismeretében, a gazdival közösen megfelelő módszerek alkalmazásáról lehet dönteni, amelyek csökkenteni tudják a leírt tüneteket.
Miután nem történt laboratóriumi vizsgálat, csak találgatni lehet, hogy mi okozta az állat elhullását. A tünetek alapján gyomor-bélgyulladás alakult ki. Azt azonban, hogy ezt fertőző betegség (pl. parvo) vagy mérgezés okozta, már nem fogjuk megtudni. A parvo a rendszeres oltásoknak köszönhetően már valóban ritkán előforduló betegség - én már évek óta nem találkoztam vele. A táplálkozási anomáliákból adódó problémák kölyökkorban igen gyakoriak. A hányás és hasmenés következtében kialakuló gyors kiszáradás pedig gyors halálhoz vezet. A mérgezések (pl. többé-kevésbé mérgező növények megrágása, lenyelése) kölyökkorban sokkal súlyosabb problémát okoznak, mint felnőtt állatoknál. Gyakoriságuk meglehetősen változó. A kölykök hajlamosak arra, hogy környezetükben mindent megrágnak (mint ahogy az ember gyereke is mindent a szájába vesz). Gyakran emészthetetlen, és ártalmas dolgokat is.