1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A páncélpuhulást legjobb megelőzni megfelelő étrenddel: a teknős táplálékának kb. 90%-át alkossák lágyszárúak (pl. pitypang, lóhere), ezeknek nagyon magas a kalciumtartalma. Mivel már kialakult a páncélpuhulás, ilyenkor már nehezebben kezelhető, a teknőst mindenképpen állatorvoshoz kell vinni! Kalcium és D-vitamin injekciót fog kapni. Az UV-lámpáról megoszlanak a vélemények, mindenesetre érdemes vagy naponta napoztatni vagy UV-lámpát használni.
Több kérdést tett fel, lássuk sorjában: a macskák egy része, különösen a hosszú szőrűek (így a perzsa főleg) hajlamos a lenyalt szőrt rendszeresen visszaöklendezni, visszahányni. Ez egy olyan folyamat, amit nem lehet megakadályozni és jobb is, ha kijön a cicából. Lehet azonban olyan speciális száraztápokat kapni, amelyekben van szőroldó adalék, és lehet adni szőroldó pasztákat is. Ezek rendszeres használata sokat segíthet a helyzeten. Sok macska kifejezetten válogatós, ha megszokott egyféle ennivalót, nem szívesen eszik meg mást. Nem kell erőltetni, a száraztápok, ha elég vizet ihat hozzá, alkalmasak a teljesértékű etetésre. Az oltások konkrét árát ott kell megkérdezni, ahol be akarja oltatni, mert ebben nagy eltérések lehetnek. Ugyanez a helyzet a kivizsgálás árával is, bár szerintem erre nem nagyon van szükség.
Jobb lenne a madarakra hagyni, hogy eljussanak a sikeres költésig. A keltetéshez, kézzelneveléshez beruházás (keltetőgép, táp) szükséges, és nem ártana némi tapasztalat sem. A tojásrakást követően ne adjanak a hullámospárnak sem lágy-, sem zöldeleséget, mivel ezek újabb tojásrakásra késztethetik. A kelés előtt pár nappal lehet kevés lágyeleséggel felkészíteni őket a fióka nevelésre.
Mint említette, a tünetek hátterében akár cukorbetegség is lehet, de persze más is (pl. gennyes méhgyulladás). Mielőbb ki kellene deríteni, mi van a háttérben, mert az állat élete is veszélyben foroghat. Erre a legjobb megoldás, ha sürgősen felkeresik a kezelő állatorvosukat!
Egyévesen a kutya elvileg már ivarérett. A herék "működédét" spermavizsgálattal lehet elbírálni. Ezügyben keresse fel állatorvosát.