1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Jó esély van rá, hiszen a papagájok csőre folyamatosan nő, de ez egy lassú folyamat, ami egy évig is eltarthat. Ez alatt az idő alatt nevelőtáppal kell etetni.
Sajnos nemcsak hogy nehéz, de nem is lehetséges, így utólag, látatlanban megmondani, hogy mi okozhatta a kis gőte halálát. Önmagában a farok sérülése még nem feltétlenül halálok, ám amennyiben a seb elfertőződik, annak könnyen vérmérgezés is lehet a következménye. A levélben több dolog is felmerül ami a halálhoz vezethet. Ilyen a korábbi étvágytalanság, vagy egy esetleges sebfertőzés. A fertőtlenítők helytelen használata (esetleges túladagolása) szintén káros a gőte egészségére. Mindenképpen kerülni kellene a felesleges vegyszerek használatát.
Több betegség tünetei is lehetnek a szürkés foltok a kígyó bőrén. Tartási hiba (pl. túl nedves környezet), bakteriális és gombás fertőzés egyaránt okozhatja. Vizsgálat nélkül nem lehet megmondani, hogy pontosan mi a baja a siklónak, ezért javaslom, keressen fel hozzáértő állatorvost!
A kérdés megválaszolását a kezelő állatorvosra kellene bízni. Ő egy vizsgálat alapján el tudja dönteni, hogy megvannak-e a herék, illetve hogy azok állapota az állat korának megfelelő-e. Amennyiben a herék nem szálltak le, a későbbiekben azok műtéti eltávolítása indokolt. A rejtett heréjűség öröklődik.
Első körben ki kellene zárni a külső parazitás megbetegedéseket (bolha, rüh), erre számos spray (pl. Frontline) és spot on készítmény létezik (pl. Stronghold, Frontline, Advocate). Egyébként bőrkaparékot is jó lenne nézni, és ezzel párhuzamosan talán szisztémás kezelésre is szükség lehet, ha allergiás eredetű... Egyszóval vigye feltétlen állatorvoshoz a cicát!