1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Anita! Ahogy az embereknek, a kutyáknak is először a tejfogai nőnek ki. A fogváltás a 4. hónap vége felé kezdődik, tehát teljesen normális jelenségről van szó az Ön kutyája esetében is.
Kedves Meske! Otthon tartott díszmadarak esetén viszonylag gyakran találkozunk állatorvosi beavatkozást igénylő problémákkal. Az, hogy jó általános állapotban vannak a madarak, mindenképp megnyugtató, érdemes lenne azonban felkeresni a közelben egy díszmadarakkal foglalkozó szakembert a konkrét probléma orvoslása érdekében. Lábvégbetegségek kórokaként legtöbbször a nem megfelelő táplálék okozta hiánybetegségek, a tartási körülmények illetve különböző élősködők fordulnak elő. Manapság igen korszerű készítmények állnak rendelkezésre, a kezelésről minden esetben állatorvosával együtt döntsenek. Üdvözlettel, dr. Puskás Gábor.
Kedves Anita! A sérülés elfertőződhetett, ezért a nyuszit haladéktalanul vigyék állatorvoshoz! A sebnyalogatás ellen védőgallért szoktak tenni az állatokra, az állatorvos ebben is tud segíteni.
A szoptatás megszűnését követően az elapasztás rövidebb-hosszabb idő után bekövetkezik. Hogy ez mennyi időt vesz igénybe, és problémamentesen lezajlik-e, ez egyedi, és több tényező függvénye. Ezért a legjobb lenne, ha az állat érdekében mielőbb felkeresnék a kezelő állatorvost, aki a vizsgálatot követően megfelelő kórjelzést és terápiás javaslatot is fog adni.
Kedves Melinda! Próbálja őket keleti vagy északi fekvésű, árnyékosabb, hűvösebb szobában elhelyezni és sose érje se őket, se a ketrecüket huzamosabb ideig a tűző nap. Használhat ventillátort is a szobájukban (legjobb lenne a légkondicionáló, de ez sok helyen sajnos nem megoldható). Ügyeljen arra, hogy a ventillátor NE közvetlenül rájuk fújja a hideg levegőt, és legyen búvóhelyük, takarójuk, ami alá el tudnak bújni, ha esetleg fáznának. Vigyázzon, hogy az állat ne érje el a ventillátort, és mivel nyaranta sokat szellőztetünk, ajtó-ablak nyitva lehet, ezért fokozottabban ügyeljen a szökésveszély miatt. A ketrecükbe tehet hideg vizes rongyot is, ha melegük van, akkor hűthetik magukat azzal, ahogy alá vagy belebújnak.