1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A fülgyulladás és a bűzmirigyek teltsége között lehet összefüggés, de csupán a mirigyek tisztításával nem fog rendeződni a már kialakult fülgyulladás. Ezt a problémát a külső hallójáratból vett minta bakteriológiai és mikológiai vizsgálata alapján kell kezelni az előzetes szakszerű fülmosás után. Krónikus esetek műtéti megoldása is szóba jöhet.
Az ékszerteknősök teleltetése hazánkban kerti tóban nem ajánlott, hiszen túl hideg a tél és túl hosszan van hűvös! Próbálkozni csak idősebb, északi fajokkal érdemes (ilyenek például a díszes ékszerteknősök), minimum 2 méter mély kerti tóban! Nem ajánlom a teknősök szabadban való teleltetését!
Lehet egyedül tartani, de mivel ilyenkor többet unatkozik, nagyon sokat kellene vele foglalkozni, játszani! Ha ez nem megoldható, akkor csak párban érdemes, vagy sehogy :)! A ketrec alapterülete elégnek tűnik, de mindenképpen naponta ki kell őt venni egy kis szabad sétára, játéra, futkározásra, simogatásra! Szerintem teljesen mindegy, hogy hím vagy nőstény a jövevény. Egyébként fiatal korban sokszor még nehézkes meghatározni a nemüket.
A koraellést és a magzatok megevését okozhatta a költözéssel járó stressz, de a látászavart nem! Forduljanak állatorvoshoz, alapos kivizsgálás szükséges.
Mindenképpen ki kell vizsgálni az okát! Lehet parazitológiai vagy más fertőző háttere.