1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A leggyakoribb bőrbetegségért mikroszkopikus méretű atkák a felelősek. Az atkákkal való fertőzöttség gyakran szőrhullással jár. A tünetek elsőként a fejen és a lapockák környékén jelentkezinek és kezelés nélkül innen terjednek át a test többi részére. A betegségben szenvedő állatok nyugtalanok, mert a betegség viszketéssel jár. A kezelés mielőbbi elkezdése nagyon fontos. Sikeresen alkalmazható gyógyszere van, melyet injekció formájában ad be az állatorvos, aki a tünetek okát először természetesen meghatározza a bőrről vett kaparékot mikroszkóp alatt megvizsgálva. A diagnosztizálás után injekciót ad be, melyet 3 hetente ismétel, míg tünetmentes nem lesz az állatka. Közben tengerimalaca ketrecét alaposan mossa ki, fertőtlenítse, nehogy újrafertőződjön. Egyes bőrbetegségek gyakran jelentkeznek a nőstényeknél a vemhesség alatt, vagy közvetlenül az ellést követően. Ezek között jellegzetes a "törött hát" szindróma, amely főként a világos szőrzetű egyedeken alakul ki, általában a melegebb hónapokban. Ez tulajdonképpen a háton végighúzódó kopasz folt kialakulását jelenti, melynek elsődleges oka a tengerimalac étrendjében keresendő. A tapasztalatok szerint ezt sokszor kukoricapehely etetése okozza. A külsőleg alkalmazott helyi bőrkezelés, vitaminok adagolása és az étrend megváltoztatása elősegíti a gyógyulást. Üdvözlettel: Dr. Takács Györgyi homeopata állatorvos
Kedves Vera! A cicákra nem jellemző, hogy egyszerre szemrevaló mennyiségű vigyet igyanak. A vízfogyasztásuk attól is függ, konzerv, vagy száraz táp a főétel. (A kép alapján feltehetően nem a pincében fogott egér az.) Ugyanakkor nem tud izzadni, így a folyadékvesztesége is sokkal kisebb, mint a mienk. Ne aggódjon, az egészséges cica nem szárad ki. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán, Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Beáta! Sajnos az u.n. utazási betegséget általában nem növik ki a kutyák. Felhívnám a szíves figyelmét arra, hogy a homeopátiás kezelés "személyre" szabott. Így, látatlanban, u.n. "bevált kombinációként" a következő homeopátiás gyógyszereket javasolhatom: Cocculus, Petroleum és Tabacum, mindegyik 5 CH potenciában. Utazás előtt és ha szükséges, közben is, mindegyikből 3-3 golyócskát szájon át beadni. Örülnénk, ha beszámolna a tapasztalatairól. Üdvözlettel: Dr. Takács Györgyi homeopata állatorvos
Tisztelt Gazdi! Feltételezem, hogy a bénulásos tünetek mögött takarmány váltás következtében kialakult enterobacteriális túlszaporodás okozta intoxikáció- agyvelő ödéma állt. Az étvágytalanságot a bélflóra felborulása okozza, Amennyiben hasmenés is társul az étvágytalansághoz Dyarsanil psztával, Reconvalescens pasztával, Calo-pet pasztával, bélflóra stabilizáló készítményekkel lehetne próbálkozni...
Vizeletvizsgálattal eldönthető lenne, hogy van-e valamilyen rendellenesség a vizelettel kapcsolatban. Ehhez fel kellene keresniük az állatorvosukat. Az ivartalanítás optimális időpontjára vonatkozóan a szakmán belül sincs egyetértés. Vannak, akik a korai (ivarérés előtti), vannak, akik a késői (első tüzelés után) időpont mellett voksolnak. A póráz rágcsálás ilyenkor még játék, illetve a méltatlankodás jele (még nem szeret pórázon közlekedni) jele. Idővel (ha rájön, hogy a póráz a neki is tetsző sétát jelenti számára) meg fog oldódni ez a probléma. Nem baj, ha következetesen megdorgálják, ha szájába veszi a pórázt, mert rossz szokássá válhat. Idővel az utcán is bátrabb lesz. Türelem.