1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az ékszerteknősök táplálékát kb. 90%-ban egész fagyasztott vagy élő kishalak alkossák. Ezeken kívül kaphatnak vízinövényeket, vízicsigákat. A szárított kishal nem annyira jó, mint a fagyasztott. (Az, hogy macskáknak van, mindegy. )
Kedves Niki! A rágcsálóknak , így a törpehörcsögöknek is folyamatosan nő a foguk és a körmük. Gyümölcsfából készített mászókát kell elhelyezni a terráriumba , ezzel a növekedés csökkenthető. Abban az esetben, ha már a köröm elhajlott, azt le kell vágni, amely házilag is megoldható, de kérheti állatorvos segítségét is. Üdvözlettel : Dr. Varga József
A híg széklet elsősorban azt jelzi, hogy a madár a táplálék beviteléhez képest sok vizet fogyaszt. Ennek oka sok minden lehet. Rosszabb esetben láz tünete, de a tulajdonosváltozást követő csökkent mértékű táplálékbevitel tünete is. A kézzelnevelt papagájoknál meglehetősen sokszor jelentkezik emésztőrendszeri rendellenesség, de ezek általában, ahogy megjelenik, úgy meg is szünik. Heti rendszerességgel itatott probiotikum (pl. Laktiferm) segít a bélflórát karbantartani. A nyári melegben jellemzőbb, hogy a madarak többet isznak a megszokottnál, így lehet, hogy a probléma nem is probléma. A kalit oldalának kaparása általában hiánytünet, elsősorban a mozgáslehetőség, számára megfelelő játék hiányát jelzi. A szenegál papagájok napközben többször is "sziesztáznak", különösen a fiókák és az öreg példányok. Csak megjegyzem, hogy nem valószínű, hogy 10 hetes legyen a madárka, mivel a szenegál fiókák önállóságukat legkorábban 14-15 hetesen érik el. Vagyis közel 3 hónapig az odúban nevelik a szülők, majd kirepülés után még két hetet érdemes megvárni, hogy önállóan egyenek.
Ez bizony nem normális. Mielőbb vigye állatorvoshoz.
Köszönöm a fényképeket. A toka nem feltétlenül csak a túlsúlyra utal. Amelyik nyuszinak kialakul,annak lazább a bőre. Esetleg azzal lehetne csökkenteni a méretét,ha pár dekát leadna. Ha beiktatnak hetente több széna napot, mikor szénán és vízen kívül nem kap mást a nyuszi és hagyják pár órát futkosni naponta, akkor ez a pár deka nagy valószínűséggel le fog menni.