1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Nehéz konkrét választ adni olyan esetben, amikor a kérdés sem egyértelmű. A legfontosabb információ, ami hiányzik belőle, hogy pontosan milyen siklóról van szó? (tényleg elevenszülő vagy tojásokat rakott?, mivel táplálkozik? stb.). Sajnos ennek hiányában nem lehet megválaszolni a kérdést. Mindezek ellenére érdemes a kicsiket külön, egyesével elhelyezni, így biztos nem esik bántódásuk.
Ha nincs lehetősége a kanári hímet kanári tojóval párosítani,akkor az említett fajtákkal együtt tartható, sőt mindkét fajta több példányával is. Persze ehhez megfelelő mértetű kalit kell, hogy ne vesszenek össze a helyhiány miatt. A kanári eledel megfelel a pintyeknek is, bár azok kevésbé válogatnak, így némi kölessel lehet "hígítani" a keveréket.
Igen, lehet, hogy a közös ember/kutya falka megváltozott összetétele váltja ki a kutyából a leírt tünetet. De nem zárható ki más egyébb esetleges megváltozott körülmény vagy megtörtént esemény sem.
Szép is lenne, ha az oltóanyagok fertőzési veszélyt jelentenének a beoltott állat környezetében élő többire nézve! Úgyhogy ettől nem kell tartani! Más kérdés az, hogy nem igazán értem a kérdés felvetését? Ha 2 macskájukvan, csak az egyiket nem igazán van értelme oltani. Én vagy mindkettőt beoltanám, vagy egyiket sem. Ha nem járnak ki a cicák, a fertőződési esély minimális. Ha jelenleg mindkettő negatív teszt eredménnyel rendelkezik (ill. ha a kandúr tesztje is negatív lenne), ebben a szituációban a vakcinázás nem feltétlenül fontos. A FIP oltás egyébként nem szúrás, hanem egy orrba csepegtetetős folyadék. (A gyakorlati tapasztalatok szerint a legtöbb cica azonnal tüsszentéssel reagál,és ezért kérdéses lehet, vajon mennyire lesz hatásos az "oltás"? A gyártó szerint még így is megtapad annyi vírusrész a nyálkahártyán, hogy ez elegendő a hatás kifejtéséhez.)
Savanyított tejterméket lehet adni, ivóvizébe pedig elektrolitos vitaminkészítmény kiegészítést, deadelonetta végbélkúp adható pontos kezelést csak az ellátó állatorvos adhat vizsgálat után