1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Üdvözlöm! Ártani nem árt, mert gyulladás csökkentő hatása van. Ha nincs semmi baja, akkor szerintem nem szükséges, ha pedig a páncéljának, szemének stb van valami baja, akkor orvoshoz kell vinni, vagy más módon kezelni! Kaviárt adhat a teknősnek, biztosan imádni fogja!
A bőrgombás megbetegedését előidéző gombák széltében-hosszában elterjedtek a környezetben, így nem nehéz megfertőződni. De sok esetben nincs is szükség külön fertőződésre, mert lehet, már régóta ott élnek a kutya bőrén, szőrén, csak megfelelő elenállóképesség mellett nem tudnak semmi bajt, tünetet okozni. Ahhoz, hogy tünetek is kialakuljanak, szükséges az is, hogy kialakuljon egy olyan szituáció, amikor a szervezet kevésbé képes védekezni (ilyen lehet az ellanállóképesség átmeneti yengülése, egy betegség, rossz táplálás vagy nem megfelelő tartási körülmények).
Az emlő elváltozását valóban csak fizikális vizsgálattal lehet elbírálni, fontos lenne még tudni, hogy mikor tüzelt a kutyus. A viszketegséget okozhatja emlőn kívüli bőrprobléma is (pl- Allergia).
A tojás rakás idejére elsősorban az ásványianyagok pótlása a fontos a vátltozatos, emelt fehérjemennyiséget tartalmazó táplálás mellett. A pár viselkedése továbbra sem problémamentes, mivel, ha már készen áll egy fészekaljnyi tojás a keltetésre, akkor kell a szülőknek melegíteni. Amennyben nappal ülik a tojás, éjjel meg nem, úgy abból most sem fog kikelni fióka. Ha mégis sikeres lenne a költés, úgy a fiókák két hétre kelnének. A lágyeleség összetétele sokféle lehet, legjobbnak a sárgarépa - főtt tojás alapú keveréket tartom, mivel a tojás tartalmazza (többek közt) mindazt a fehérje, nyomelem és ásványianyag összetételt, amire a fiókának szüksége van, míg a sárgarépában lévő karotin elősegíti a fehérje-beépülést.