1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Az egerek többségét lehet együtt tartani. Akkor szokott probléma lenni, amikor két hím úgy van együtt, hogy nőstények is vannak velük. Meg kell próbálni két párt kialakítani, így egyik sem lesz egyedül.
Ha egy bolha van,akkor biztos van több is. Érdemes állatorvostól venni bolha ellenes készítményt. Létezik többféle készítmény is , pl. advantage ami nyúlra is van törzskönyvezve.
Sajnos ilyen fiatal kis nyulakat nagyon nehéz felnevelni és sokszor nem is sikerül. A nyúl tej összetétele elég egyedi.Sajnos itthon semmilyen nyúl számára ideális tejpótló nem érhető el. Így a kecske tejet és probiotikum (lactiferm, bio-lapis) tudom ajánlani. Fontos,hogy testmeleg legyen a tej.
Kedves Gazdi! Gyakran előfordul, hogy a kutyák, miután megpróbálták a konzervet, nem hajlandóak elfogyasztani a száraztápot. A probléma megoldása a rendszeres, egyféle (lehetőség szerint jó minőségű) táppal etetés. Minden nap ugyanakkor tegye ki kutyája elé az eleséget, majd negyed óra elteltével vegye el, függetlenül attól, hogy megette-e. Két-három nap után kutyája enni fog. Felhívjuk figyelmét, hogy az eleség visszautasítása egyes betegségek (pl fogproblémák) tünete is lehet, ezért figyelje a kutya viselkedését is. Üdvözlettel: a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet csapata
Bármilyen harapás esetén 14 nap a megfigyelési idő, ami alatt az állatot tilos kezelni, oltani meg még inkább. Szerencsés lett volna jelezni az esetet a menhelyen, hogy ott fejezzék be a megfigyelést. Ezek a dolgok egyébként hatósági állatorvosi feladatok (nem magán állatorvosi mint én). Feltételezem azonban , hogy a menhelyen eleve karanténozták és megfigyelték a kutyust, mindettől függetlenül. Javaslom, vegye fel a kapcsolatot a menhelyi Kollégával!