1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
Kedves Gazdi! Az Önök cicája nagyon szép kort élt meg, de sajnos - úgy mint az embereknél - az élet véges. A kor előrehaladtával az egyes szervek működése zavart szenved, és lassan leállnak. Mindezek mellett a szervezet ellenálló képessége minden gondos beavatkozás mellett rohamosan csökken. Pontos diagnózist természetesen, csak egy kórbonctani és, ha kell kórszövettani vizsgálattal lehet mondani utólag.
Ha nagyon húz, és köhög emiatt, akkor a hám. Kutyaiskolában, ha nem húz, vagy ha a hám zavarja, akkor a nyakörv.
Tisztelt Kérdező! Sajnos még nem volt ilyen esetem, ezért csak tippelni tudom, hogy az Apis vagy a Bryonia C6 - C12 naponta 2x-3x egy - két golyónyi az ivóvizébe, vagy feloldva közvetlenül a szájába. A Betadint nem, a Körömvirág krémet továbbra is ajánlom, még esetleg szájon át is alacsony potenciás homeopátiás készítményként. A körömvágás is aktuálisnak tűnik. Üdvözlettel: Dr. Mátray Árpád
A legtöbb kígyó elfogadja a fagyasztott zsákmányállatot is, természetesen kiolvasztás után. Sajnos kivételek mindig akadnak, de azért érdemes megpróbálkozni vele. Sokszor nem megy azonnal a váltás és némi szoktatás szükséges. Ilyenkor kezdetben az élő egér helyett egy frissen elpusztult egeret érdemes felkínálni, majd, ha ez már megy, utána kellene a fagyasztott / kiolvasztott egérrel próbálkozni. Másik lehetséges változat, hogy közvetlenül az élő táplálék elfogyasztása után kell felkínálni neki egy kiolvasztott egeret. Számtalan megoldás létezik ezen kívül és nincsen egységes recept. Ki kell tapasztalni nála melyik módszer válik be.
Általában az étvágytalanság a legelső tünet, ha valami nem stimmel a teknőssel. A hátterében számtalan ok lehet, aminek felderítése nem is mindig egyszerű. Teknősök élete során sokszor teljesen természetes jelenség az étvágytalanság (pl. téli pihenő, vemhesség). Másik gyakori oka az étvágytalanságnak a helytelen tartási mód. A nem megfelelő hőmérséklet, terrárium méret, megvilágítási idő, stb. mind étvágytalansághoz vezetnek. Ilyen esetekben a tartási körülmények javításával megszüntethető a koplalás. Sajnos azonban a legtöbb betegségnek is az étvágytalanság a legelső tünete. Ezek felderítése azonban már állatorvosi feladat. Javaslom, hogy ha nem változik a helyzet, mutassa meg hozzáértő állatorvosnak a teknőst. A teknősök rejtett bajai: mikor forduljunk állatorvoshoz?>>