1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A madár szelídítése előreláthatólag még sokhetes procedúra lesz. A kézbevételt csak a nagyon szelíd madarak tűrik, általában már az is nagy eredmény,ha megállnak az ember kezén, illetve elüldögélnek a vállán. Ha már megszokta az új helyét, akkor kedvenc eleségének kínálgatásával lehet legkönnyebben elnyerni a bizalmát. A kiengedés, reptetés kerülendő, míg a nimfa meg nem szelídül. A különféle szelídítési, csalogatási "fortélyokról sok leírás, publikáció jelent már meg a neten is. javaslom olvasgasson olyan fórumokat mint pl. az alábbi: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9038540&la=58554082
Tisztelt Kérdező! Feltehetően két külön problémáról van szó. A kóros soványság hátterében lehetnek paraziták vagy a hasnyálmirigy alulműködése miatt kialakuló emésztőenzim hiány, és még egy sor más, ritkábban előforduló betegség. Az elkülönítésükhöz bélsárvizsgálat, vérvizsgálat és hasi ultrahangos vizsgálatra egyaránt szükség lehet. A sántításnál kérdés, hogy csak a hátsó lábakra sántít felváltva, vagy időnként az elsőkre is. Az utóbbi esetben valószinűbb, hogy csonthártya gyulladás, amely nagytestű kutyák esetében 6-24 hónapos kor között a leggyakoribb. Ha csak a hátsó lábakon jelentkezik, akkor az izületek rendellenes fejlődése (dysplazia) áll az első helyen, de még egy sor betegséget ki kell zárni, amelyhez egyrészt neurológiai, másrészt röntgenvizsgálat is szükséges lehet. Forduljon állatorvosához, aki az állkat vizsgálata után sokkal pontosabb tájéloztatást tud adni. Tisztelettel: dr. Keleti Zoltán, Állategészségház, Vértesszőlős
Kedves Ilona! Mindenképpen konzultáljon állatorvosával!
Üdvözlöm! Általában a vitaminhiány jele! Az élelem visszautasítás szokott még kísérő tünetként megjelenni. A foltokat lehet ecsetelni antibiotikummal (pl.: Betadine) és nagyobb adag D3 vitamint adni neki! Ha a kezelés ellenére nem javul két-három héten belül, akkor vigye el orvoshoz! Mindig adjon neki vitamin-keveréket (pl.: Baefar, Korvimin).
Kedves Lilla, a következő cikkeinket ajánljuk szíves figyelmedbe: Barackon múlhat az életünk! Milyen gyümölcsöket adhatunk a kutyának? Csoki, mazsola, pezsgő? Ne mérgezd meg a kutyád!