1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A szelíd nimfákra kifejezetten jellemző ez a viselkedés. Ha nem tud olyan helyiséget biztosítani a lakásban, ahonnan nem zavaró a madár hangja, akkor a szoba, vagy a kalit sötétítése lehet megoldás, de úgy ebben legyen állandó rendszer, amihez a madár alkalmazkodhat. Naponta legalább 10 óra olyan időszak kell, mikor világos van a papagáj által lakott szobában. Ha csak rövid időre hagyja magára a madarat, akkor a kalit ideiglenes letakarását válassza. Ezt természetesen nem szeretik a papagájok, de így annak is van esélye, hogy megérezzék az összefüggést a letakarás és a kiabálás közt. Nekünk is volt olyan nimfánk, akinél ez működött, de persze az eredmény nem 100%-ban garantálható.
Mindkét dolog állatorvosi vizsgálatot igényel. Nem tudom, mit ért egyébként az állkapocs "kiakadásán". A rendszeresség is relatív fogalom. Van, aki a napi, más a heti, még mások a havi (vagy még ritkább) ismétlődést is "rendszeresnek" minősítik. Nem lényegtelen, hogy a tünetek okoznak-e problémát az állat életvitelében, táplálkozásában. Egyáltalán milyen tüneteket produkál az állat, amikor "kiakad" az állkapcsa? Magyarul: hogy veszi ezt észre? A szemfogak hossza közti különbség oka többféle lehet. Egyáltalán nem biztos, hogy a hosszabb foggal van a probléma (lehet, hogy a másik törött, vagy kopott). Szóval a legjobb, ha felkeresik állatorvosukat.
Ki lehet vinni, miért gyengülne ettől a látása? Üdv
Lehet depressziós, egy társ lehet jót tenne neki.
1./ NEM - NEM - NEM (iletve lehet - amíg beteg nem lesz és/vagy el nem pusztul a "nem a fajtának megfelelő tartási körülmények következtében" - mert egy "társasági, öleb" -ről van szó!) 2./ Minden hagyományos őrző tipusú kutyafajta közül választhatnak. (nem szívesen javaslok fajtákat, mert ilyen esetekben a föl nem sorolt fajták kedvelői megharagszanak !)