1896. Halbetegségek: hasvízkór (aszcitesz)
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Hasvízkór vagy pikkelyborzolódás az akváriumi díszhalak széles körben elterjedt betegsége. Úgy tartják, hogy e betegség okozói az Aegomonas punctata és a Pseudomonas fluorescens baktériumok.
Limfocitózis vagy sejt-hypertrophia – az akváriumi, édesvízi és tengeri, valamint más halak fertőző betegsége. A betegséget az jellemzi, hogy szürke színű csomók vagy lapos kinövések alakulnak ki a hal uszonyain, valamint annak bőrfelületén.
Ihtiosporidioz (Ichthyophonus) - az akváriumi halak egyik legelterjedtebb és legveszélyesebb mycosis betegsége. Megfertőződnek a tavi, édesvízi és tengeri halak is.
Dermatomikózis, avagy az akváriumi és egyéb édesvízi hal mikózisos (gombás) betegsége. Ez a betegség másodlagos, a más betegség által vagy rossz körülmények között tartott legyengült halaknál fordul elő.
Az akváriumban, gyakran megfigyelhető a halikra pusztulása a Saprolegnia és Achlya nemzetségű penészgomba rátelepülésének eredményeként. Az ikrán fehér fonalak tűnnek fel, az ikra felszínétől merőlegesen távolodva. Ez a gombák gombafonalai (hifák). A penészgomba hifái először a megtermékenyítetlen, tápanyagban szegény, gyenge ikrára telepszenek rá. Aztán a gomba áttelepszik a megtermékenyített ikrákra is, miután elnyelte tőlük az oxigént és elpusztítja azokat.
A köldöksérvek esetén a hasfali nyílás méretétől függ és nem a kidudorodó rész méretétől, hogy "elmúlik"-e vagy sem. Ha nem, általában 3 hónapos korban javasolt a műtét. Sérves kutyát tilos vemhesíteni (nem az öröklés miatt, hanem a kizáródás veszélye miatt)!
Az, amit leírt, erősen sejtés vagy tippelés jellegű vélemény, ill. gyanú. Ahhoz azonban, hogy pontosan ehessen tudni, mi az igazság, mindenképpen alaposan meg kell vizsgáltatni a kutyájukat és a szemét is. Ehhez elengedhetetlen a jól felszerelt rendelőbe való eljuttatása. Úgyhogy, én mindenképpen azt ajánlom, tegyék ezt meg minél előbb!
Az első napon tapasztalt szelídség, valószínűleg az új helyre való költözés miatti sokknak volt köszönhető. Ha kézzelnevelt a madárka, akkor rövidesen várható, hogy megszokva a helyét és új gazdáját, ismét szelíd legyen. Ha a madárszülők nevelték fel, úgy több hétig, esetleg hónapokig is eltart mire kézszelíd lesz. Sok múlik az új gazdi türelmén is. Nem szabad "rátukmálni" magát a papagájra. Elsősorban eleséggel, csemegékkel lehet a bizalmát kiérdemelni. Röptetni, már csak akkor érdemes, ha "belakta" a környezetét és legalább annyira szelíd, hogy kézre, vagy egy felé tartott rúd végére önként felül.
A kutyának az őse a farkas, és nem fordítva, - ezért származástanilag és biológiailag nincs értelme a kérdésének. A kutya : gerincesek törzsébe (Vertebrata) emlősök osztályába (Mammalia) felsőbbrendűek alosztályába (Placentalia) ragadozók rendjébe (Carnivora) hasadt ajkúak alrendjébe (Fisspedia) kutyafélék családjába (Canidae) farkasok nemébe (Canis) kutya fajába (Canis familiaris) tartozó állat !
A tapasztalt tünetek hátterében sokféle ok állhat, de a rendelkezésre álló információk alapján ezt nem lehet így eldönteni. Nekem az a gyanúm, hogy nem a salátától lehet ez a baj hanem valami más miatt. Mindenképpen azt javasolnám, hogy mutassák meg a kis állatot hozzáértő állatorvosnak!